A kivétel, minden szempontból
A Trianon után kialakult négy határszakaszból („Cseh-Szlovákország”, „Szerb-Horvát-Szlovén Állam”, Románia és Ausztria) az utóbbi...
 |
„Mi hontalanoknak fogjuk érezni magunkat”
1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen kihirdették Erdély Romániával való egyesülését. Az egyesülési határozatot Ion I....
|
Magyar kérészállamok a Felvidéken
A történelmi Magyarország felbomlása idején egyszerre több „kérészállam” is létrejött a felső-magyarországi régióban – például a...
|
Magyar puszták, német falvak és egy vasútvonal
A magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal, tartalmát tekintve – minthogy nem...
|
Korridortervek és hatásuk a mosoni határra
Az osztrák–magyar határ megvonása, különösen pedig a helyszíni határkijelölés lényegesen eltért a többi, „győztes” országgal...
|
Tajtitól Susáig – határ a vízválasztón?
Salgótarján keleti előterétól Ózdig – pontosabban a „ketté nem vágott” Tajtitól (szlovákul Tachty) a Magyarországon maradt Susáig –...
|
Szlavóniai települések Magyarországon
Timár Gábor és Kondor Attila Csaba cikke azt mutatja be, hogy a magyar-horvát belső határ hogyan "lépett elő" államhatárrá...
|
A trianoni békeszerződés eredeti szövege
A Francia Külügyminisztérium levéltára a napokban közzétette az 1920. június 4-én aláírt szerződés eredeti, letölthető szövegét a...
|
Hol a vízválasztó a karsztfennsíkon?
A zemplénihez hasonlóan a Sajótól a Bódváig húzódó csehszlovák–magyar határszakasz is tartogat kisebb érdekességeket, ha nem is...
|
Hová került az ország legészakibb pontja?
Magyarország legészakibb pontja a Nagy-Milic, a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, vágja rá mindenki, aki megtanulta a...
|
A balassagyarmati csehkiverés és az Ipoly-vasút
Aki csak kicsit is elmélyült a trianoni határok kialakulásának történetében, azonnal rávágja: persze, 1919 január 29., a...
|
A vissza nem tért Lendva-vidék
A trianoni határok véglegesítése nem egy esetben egészen a húszas évek elejéig elhúzódott, és számos alig ismert, de annál...
|
„Cseh-Szlovákia”
Az 1938-as müncheni, majd az első bécsi döntés és Csehszlovákia államjogi átszervezése – a német és magyar többségű területek...
|
Román bevonulás és berendezkedés
1918 novemberében Románia az utolsó pillanatban visszalépett az elveszítettnek tűnő háborúba. Csapatai alig két hónap leforgása...
|
Ki képviselheti Magyarországot?
Az első világháború hadi cselekményeit 1918 őszén fegyverszüneti egyezmények zárták le, 1919 januárjában pedig Párizsban összeült a...
|
„Kiáltsák ki a Romániához való feltétel nélküli csatlakozást”
1918 őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának heteiben a megreformált, föderalizált birodalom vagy a Bécstől függő, de...
|
Toborzás a Székely Hadosztályba
Kollégánk, Révész Tamás azt a kísérletet illusztrálja, ahogy a magyar hadvezetés megpróbálta megakadályozni, hogy a román csapatok a...
|
Egy cikk, amely megrengette Csehszlovákia alapjait
1918. október 28-án kiáltották ki Prágában a Csehszlovák Köztársaságot. Két napra rá, október 30-án a szlovák értelmiség egy része a...
|
Az átmenet fokozatai
Mint ahogy a többi erdélyi nagyvárosban is, a Szatmárnémetiben 1919-et követően berendezkedő közigazgatás a román lakosság alacsony...
|
A nemzet halottai
1923-ban – vagyis évekkel az első világháború harci cselekményei és a békeszerződések megkötése után – avatták fel Bukarestben az...
|
Elek nagyapó hazamegy
Születésének 160. évfordulóján számos cikk, híradás, videó emlékezett meg a legendás székely íróról, politikusról, lapszerkesztőről,...
|
„Testvéreink hívó szavára jöttünk a vörös bolseviki hadsereg ellen.”
Munkatársunk, Révész Tamás forrásközléséből a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen irányuló román propaganda egyik darabját...
|
„Nem mint ellenség jöttem, hanem mint testvér”
1919. április 19-én, Nagyszombaton vonultak be Szatmárnémetibe Cleante Davidoglu román vezérezredes csapatai, lezárva ezzel a magyar...
|
Hadifogolysors Olaszországban
1919 májusában osztrák-magyar hadifoglyok kis csoportja egy búcsúlevelet fogalmazott meg, mielőtt otthagyták az olaszországi...
|
„A tapintatlanság és udvariatlanság, valamint a terror legdurvább módon való használása ellen – mégha jogos is – panaszt emelek.”
Sokat írtak már az 1918. december elsejei gyulafehérvári román népgyűlésről, amelyen a magyarországi románok képviselői kimondták...
|
Amit az Inquiry akadályozott meg - a csehszlovák-jugoszláv korridor terve
Az első világháború során az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolását szorgalmazó szeparatista politikusok számos, mai szemmel nézve...
|
„Eme visszavonulás és kiürítés csakis időleges jellegű”
1919. június 7-én a Vörös Hadsereg sikeres felvidéki hadjáratát látva a Párizsban ülésező békekonferencia jegyzéket küldött...
|
Osztrák–magyar–jugoszláv trializmus
Az Osztrák-Magyar Monarchia föderalizálásának tervét bemutató blogbejegyzésünkben már említettük, hogy a problémakörért felelős...
|
„…Hinaux francia ezredes most már nem csak ránk, hanem az olaszokra is haragszik, mert barátnőjét egy olasz elszerette.”
Rapaich Richárd ezredes a magyar kormány megbízottjaként a trianoni békeszerződés katonai pontjainak betartását felügyelő...
|
Magyarország mint szövetségi állam
A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Glant Tibor készülő forrásgyűjteményében az amerikai békeelőkészítő munkálatok anyagaiból mutat...
|
