A Drávától a Marosig
A trianoni Magyarország határainak kijelölését elemző cikksorozata újabb részében Timár Gábor a belgrádi egyezmény következményeiről...
 |
Eltolt hármaspontok, furcsa vasutak és kettős települések
A trianoni szerződés értelmében megtörtént részletes határmegállapítás a többi határszakaszhoz képest a magyar–román határon okozta...
|
A Dunától a Csarondáig
A trianoni szerződés a határ összesen több száz kilométeres szakaszát vízfolyásokon jelöli ki. A leghosszabb a dunai határszakasz,...
|
Kongresszus az internálótáborban
Simon Attila írása egy különleges eseményről számol be, amelyre a Tanácsköztársaság fennállása alatti zaklatott időszakban került...
|
Belső viszályok
A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a...
|
|
Magyarország elutasított védelmezője?
A trianoni békével kapcsolatos számtalan folklorisztikus történet közül az utóbbi időben kapott lábra az, amely arról szól, hogy a...
|
A kivétel, minden szempontból
A Trianon után kialakult négy határszakaszból („Cseh-Szlovákország”, „Szerb-Horvát-Szlovén Állam”, Románia és Ausztria) az utóbbi...
|
„Mi hontalanoknak fogjuk érezni magunkat”
1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen kihirdették Erdély Romániával való egyesülését. Az egyesülési határozatot Ion I....
|
Magyar kérészállamok a Felvidéken
A történelmi Magyarország felbomlása idején egyszerre több „kérészállam” is létrejött a felső-magyarországi régióban – például a...
|
Magyar puszták, német falvak és egy vasútvonal
A magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal, tartalmát tekintve – minthogy nem...
|
Korridortervek és hatásuk a mosoni határra
Az osztrák–magyar határ megvonása, különösen pedig a helyszíni határkijelölés lényegesen eltért a többi, „győztes” országgal...
|
Tajtitól Susáig – határ a vízválasztón?
Salgótarján keleti előterétól Ózdig – pontosabban a „ketté nem vágott” Tajtitól (szlovákul Tachty) a Magyarországon maradt Susáig –...
|
Szlavóniai települések Magyarországon
Timár Gábor és Kondor Attila Csaba cikke azt mutatja be, hogy a magyar-horvát belső határ hogyan "lépett elő" államhatárrá...
|
A trianoni békeszerződés eredeti szövege
A Francia Külügyminisztérium levéltára a napokban közzétette az 1920. június 4-én aláírt szerződés eredeti, letölthető szövegét a...
|
Hol a vízválasztó a karsztfennsíkon?
A zemplénihez hasonlóan a Sajótól a Bódváig húzódó csehszlovák–magyar határszakasz is tartogat kisebb érdekességeket, ha nem is...
|
Hová került az ország legészakibb pontja?
Magyarország legészakibb pontja a Nagy-Milic, a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, vágja rá mindenki, aki megtanulta a...
|
A balassagyarmati csehkiverés és az Ipoly-vasút
Aki csak kicsit is elmélyült a trianoni határok kialakulásának történetében, azonnal rávágja: persze, 1919 január 29., a...
|
A vissza nem tért Lendva-vidék
A trianoni határok véglegesítése nem egy esetben egészen a húszas évek elejéig elhúzódott, és számos alig ismert, de annál...
|
„Cseh-Szlovákia”
Az 1938-as müncheni, majd az első bécsi döntés és Csehszlovákia államjogi átszervezése – a német és magyar többségű területek...
|
Román bevonulás és berendezkedés
1918 novemberében Románia az utolsó pillanatban visszalépett az elveszítettnek tűnő háborúba. Csapatai alig két hónap leforgása...
|
Ki képviselheti Magyarországot?
Az első világháború hadi cselekményeit 1918 őszén fegyverszüneti egyezmények zárták le, 1919 januárjában pedig Párizsban összeült a...
|
„Kiáltsák ki a Romániához való feltétel nélküli csatlakozást”
1918 őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának heteiben a megreformált, föderalizált birodalom vagy a Bécstől függő, de...
|
Toborzás a Székely Hadosztályba
Kollégánk, Révész Tamás azt a kísérletet illusztrálja, ahogy a magyar hadvezetés megpróbálta megakadályozni, hogy a román csapatok a...
|
Egy cikk, amely megrengette Csehszlovákia alapjait
1918. október 28-án kiáltották ki Prágában a Csehszlovák Köztársaságot. Két napra rá, október 30-án a szlovák értelmiség egy része a...
|
Az átmenet fokozatai
Mint ahogy a többi erdélyi nagyvárosban is, a Szatmárnémetiben 1919-et követően berendezkedő közigazgatás a román lakosság alacsony...
|
A nemzet halottai
1923-ban – vagyis évekkel az első világháború harci cselekményei és a békeszerződések megkötése után – avatták fel Bukarestben az...
|
Elek nagyapó hazamegy
Születésének 160. évfordulóján számos cikk, híradás, videó emlékezett meg a legendás székely íróról, politikusról, lapszerkesztőről,...
|
„Testvéreink hívó szavára jöttünk a vörös bolseviki hadsereg ellen.”
Munkatársunk, Révész Tamás forrásközléséből a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen irányuló román propaganda egyik darabját...
|
„Nem mint ellenség jöttem, hanem mint testvér”
1919. április 19-én, Nagyszombaton vonultak be Szatmárnémetibe Cleante Davidoglu román vezérezredes csapatai, lezárva ezzel a magyar...
|
