Összeomlás – 1918

Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs újra a Digitális Legendárium Griffsider című podcast-sorozatának vendége volt.

Kutatócsoportunk tagjainak írásai a Pro Minoritate folyóiratban

A Pro Minoritate legújabb, 2022. nyári számának „Háborús utórezgések” című blokkjában kutatócsoportunk két tagja, Vallasek Júlia és Szűts István Gergely is publikált egy-egy tanulmányt.

Román album az 1919-es magyar–román konfliktusról

A bukaresti Monitorul Oficial (a román Hivatalos Közlöny) kiadója reprezentatív albumot jelentetett meg 2019-ben, az első világháború végén lezajlott magyar–román konfrontáció századik évfordulója alkalmából. Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba ezt a kiadványt mutatja be 103 évvel a román hadsereg 1919. augusztus 4-i bevonulása után.

Henri Mathias Berthelot tábornok centenáriumi kultusza Romániában

Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója alkalmából nemcsak a „Nagy Egyesülést”, vagyis a román nemzeti egységet megvalósító román politikusokról, értelmiségiekről és katonákról emlékeztek meg Románia-szerte, hanem azokról a külföldi személyiségekről is, akik szintén szerepet játszottak ebben az eseménysorban.

A Nansen-útlevél

Száz éve vezették be a „hontalanok” dokumentumát, a híres norvég diplomatáról és sarkkutatóról elnevezett Nansen-útlevelet. Hátteréről kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely cikkéből olvashatunk.

Hadműveleti területek az első világháború Magyarországán

Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadvezetése hadműveleti területeket alakított ki a birodalom mindkét felében. A hadműveleti területeket belső és külső zónákra osztották, amelyekre eltérő előírások vonatkoztak. Belső hadműveleti zónának számított az aktív frontvonalakat övező terület, míg a külső zóna ennek hátországa, utánpótlási, illetve felvonulási területe volt, amelyen harcokra már nem számítottak. Kutatócsoportunk tagja, Bencsik Péter – akinek hamarosan megjelenik a „Demarkációs vonaltól államhatárig” című könyve – a magyar terület hadműveleti zónáit mutatja be alábbi írásában.

Juhász Balázs tanulmánya a Forum Historiae-ben

Még a nyáron jelent meg kutatócsoportunk tagja, Juhász Balázs írása a Forum Historiae nevű szlovák online történeti folyóiratban.

Romsics Gergely előadása

Meghívó Romsics Gergely hétfői előadására a magyar külpolitikai gondolkodás témájában.

1920. június 4.

A Francia Külügyminisztérium levéltára a napokban közzétette az 1920. június 4-én aláírt szerződés eredeti, letölthető szövegét a honlapján.

Révész Tamás könyvéről a Katolikus Rádión

A Katolikus Rádió műsorában munkatársunk, Révész Tamás tavaly megjelent könyvéről volt szó.

A történeti Erdély román megszállása 1918–1919-ben

1918 novemberében Románia az utolsó pillanatban visszalépett az elveszítettnek tűnő háborúba. Csapatai alig két hónap leforgása alatt megszállták a történeti Erdélyt, ahol azonnal meg is kezdődött az új berendezkedés kiépítése. A korszak fontos román forrásaiból válogatva L. Balogh Béni ezeket az eseményeket idézi fel (a forráskiadvány megjelenése hamarosan várható).

Az Ismeretlen Katona Sírja Bukarestben

1923-ban – vagyis évekkel az első világháború harci cselekményei és a békeszerződések megkötése után – avatták fel Bukarestben az Ismeretlen Katona Sírját. A háborúban elesett 350 000 román katona előtt tisztelgő alkotás a modern nacionalizmusok egy tipikus, Benedict Anderson szavaival „lenyűgőző jelképe”, amely egyszerre állít emléket a hősi halottaknak és áldozatuk gyümölcsének, jelen esetben Nagy-Romániának.

Az olaszországi magyar hadifoglyok és a Tanácsköztársaság: vágyak, tervek – és ami lett belőlük

1919 májusában osztrák-magyar hadifoglyok kis csoportja egy búcsúlevelet fogalmazott meg, mielőtt otthagyták az olaszországi munkaszázadot. Levelükben azzal indokolták a döntésüket, hogy a bolsevizmus terjedése és a román támadás miatt nem ülhettek tétlenül, Magyarország megmentése érdekében el kellett szökniük. Juhász Balázs írása.

„Irtózatos nagy zuhanás történt mindenki életében, többé-kevésbé váratlanul.”

Interjú Ablonczy Balázzsal a mandiner.hu-n, 2018. szeptember 1.

Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918–1924

Megjelenés előtt a Trianon 100 újabb eredménye, a Bódy Zsombor által szerkesztett tanulmánykötet, amely a "Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán" alcímet viseli.

Forrongó Magyarország

Linder Béla híres „nem akarok többé katonát látni beszéde” talán az elmúlt évszázad leghíresebb hadügyminiszteri felszólalása volt, amelyet azóta már számtalan alkalommal idéztek és értelmeztek. A Népszava „A tisztek fölesküdtek a magyar szabadságra” című cikkében 1918. november 3-án beszámolt a budapesti helyőrség tisztjeinek esküjéről. Az alábbiakban a cikk alapján Linder beszédének teljes szövegét közöljük.

Szemelvények egy válság krónikájából

1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását korábban nem látott erőszakhullám kísérte. November elején-közepén az akkori Hadügyminisztériumot elárasztották a különböző törvényhatóságoktól, vidéki polgármesterektől, csendőrőrsökről és katonai állomásparancsnokságokról érkező jelentések, amelyek fosztogatásokról, lázongásokról és esetenként gyilkosságokról számoltak be. Ezeknek az atrocitásoknak nem csak a helyi parasztság, hanem sok esetben a felbomló alakulataikat egyszerűen otthagyó visszatérő katonák voltak a főszereplői és a helyi vasutasok, jegyzők és csendőrök az áldozatai. A jelentésekből a történelmi Magyarország utolsó heteinek válsága és a viharos változások drámai képe bontakozik ki. A Krónika most induló sorozatában jobbára ezek közül a Hadtörténelmi Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban őrzött jelentések közül válogatott a Trianon 100 munkatársa, Révész Tamás.

Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciája.

összesen: 31 db | 18 db/oldal

1 2