Simon Attila a Pátria Rádióban

Kutatócsoportunk tagja, Simon Attila a szlovákiai Pátria Rádió Rangadó című műsorában beszélgetett a Felvidék csehszlovák megszállásáról és integrációjáról.

Olasz–csehszlovák konfliktusok a Felvidéket megszálló hadseregben

A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovák légiókat vezető olasz tisztikar és a cseh és szlovák tisztek és legénység közötti ellentétek voltak. Munkatársunk, Simon Attila írása.

A Palóc- és a Csallóközi Magyar Köztársaság

A történelmi Magyarország felbomlása idején egyszerre több „kérészállam” is létrejött a felső-magyarországi régióban – például a Szepesi Köztársaság vagy a Kelet-Szlovák Népköztársaság. Simon Attila írása két kevésbé ismert elképzelésre hívja fel a figyelmet.

Az azonnali Trianon 100 podcastja Szeghy-Gayer Veronikával

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika beszélt a történelmi Magyarország végéről és a trianoni békeszerződésről.

A Trianon 100 Kutatócsoport könyvbemutatója

Megtelt a Bartók Béla úti Kelet Kávézó és Galéria, amikor december 16-án bemutatták a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kötetét, Révész Tamás „Nem akartak katonát látni?” című könyvét.

Vavro Šrobár leveléből

Kollégánk, Simon Attila szerkesztésében és bevezető tanulmányával hamarosan megjelenik a Trianon 100 Kutatócsoport újabb kötete, a „Csehszlovák diplomáciai iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez (1918–1920)” című forrásgyűjtemény. A dokumentumok között számos fontos levél is szerepel, amelyek segítenek megvilágítani az új határtervek mögötti motivációkat is.

Életrajz- és helytörténetírás ötvözése: Szeghy-Gayer Veronika Felvidékből Szlovenszkó című könyve

A kötet a csehszlovákiai magyar értelmiségi lét lokális és regionális dimenzióit tárja elénk két életrajz, az elhivatott evangélikus történelem tanár, Gömöry János és az írói babérokra törő, nemzeti konzervatív Sziklay Ferenc Trianon utáni életpályájának egymás mellé állítása révén. Elképzeléseik, közösségről való gondolkodásuk feltárása során nemcsak az eperjesi és a kassai polgárság politikával, kultúrával, irodalommal és szimbolikus gesztusokkal átitatott mindennapjai tárulnak elénk, hanem országos magyar irodalmi viták, így például a Szentiváni Kúriák gyújtópontjába is kerülünk.