Interjú Zahorán Csabával Trianon emlékezetéről

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Az azonnali Trianon 100 podcastja Zeidler Miklóssal és Zahorán Csabával

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.

Glant Tibor: Emlékezetpolitika – egy képeslap kapcsán

A mellékelt képeslapon két olyan szobrot látunk, amelyek régen nincsenek már meg. A huszadik századi Közép–Európa történetét talán a szobrok jövése – menése írja le legjobban. Budapesten Szoborparkot hoztak létre a kommunizmust soha meg nem tapasztalt nyugati turisták számára, Pótó János pedig kiváló könyvében (Az emlékeztetés helyei, 2003) írta le a rendkívül „sportos” (értsd: emlékmű létére szokatlanul mozgékony) Bandholtz-szobor történetét. De ez nem csak nálunk van így.