Egy banális esemény 1922-ből

Ami az iratok vagy a hivatalnok szemszögéből nézve csupán egy banális adminisztratív ügynek tűnhet, gyakran emberi sorsokat határozhat meg. Kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely egy ilyen hétköznapi ügyintézést mutat be, amely jelen esetben épp egy nem hétköznapi embert érintett.

A trianoni évszázad egyik szlovák olvasata

A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.

Pénzügyigazgatók

Miként zajlott le az államfordulat a kassai pénzügyigazgatóság mikromiliőjében? Erről szól kollégánk, Szeghy-Gayer Veronika „Tost László, Kassa polgármestere” című munkájának hatodik fejezete, melyből most egy részletet közlünk. A kötet, amely olvasmányos stílusban dolgozza fel a csehszlovákiai magyar katolicizmus egyik emblematikus alakjának élettörténetét, 2022 elején jelenik meg a Kassai Magyarok Fórumának kiadásában.

Simon Attila új kötete a felső-magyarországi impériumváltásról

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadványaként, az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának a támogatásával jelent meg a napokban Simon Attila új kötete: „Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig”.

Roman Holec Trianon – diadal és katasztrófa című könyvéről

Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.

Bencsik Péter előadása az SZTE Szabadegyetemen

Bencsik Péter, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást Csehszlovákia megalakulásának előzményeiről, valamint szerepéről a párizsi békekonferencián.

Határkijelölés a vízfolyásokon

A trianoni szerződés a határ összesen több száz kilométeres szakaszát vízfolyásokon jelöli ki. A leghosszabb a dunai határszakasz, de az Ipoly, a Hernád, a Ronyva, a Tisza, a Csaronda, a Maros, a Dráva, a Mura és a Lendva folyók és patakok is határrá váltak egyes szakaszokon a szerződés értelmében. Timár Gábor újabb írása a trianoni Magyarország határainak kijelöléséről.

Simon Attila a Pátria Rádióban

Kutatócsoportunk tagja, Simon Attila a szlovákiai Pátria Rádió Rangadó című műsorában beszélgetett a Felvidék csehszlovák megszállásáról és integrációjáról.

Szociáldemokrata internáltak gyűlése az illavai erődben

Simon Attila írása egy különleges eseményről számol be, amelyre a Tanácsköztársaság fennállása alatti zaklatott időszakban került sor.

Interjú Zahorán Csabával Trianon emlékezetéről

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Megjelent az Archívnet legújabb száma

Az Archívnet legújabb, 2020/2 száma a "Megszállás, impériumváltás, Trianon - I." címet viseli. Kutatócsoportunk munkatársa, Szeghy-Gayer Veronika írása a kassai postások kálváriáját mutatja be a történelmi Magyarország felbomlása után.

Olasz–csehszlovák konfliktusok a Felvidéket megszálló hadseregben

A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovák légiókat vezető olasz tisztikar és a cseh és szlovák tisztek és legénység közötti ellentétek voltak. Munkatársunk, Simon Attila írása.

Az azonnali Trianon 100 podcastja Szeghy-Gayer Veronikával

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika beszélt a történelmi Magyarország végéről és a trianoni békeszerződésről.

A csehszlovák-magyar határ kialakulásának történetéhez

Aki csak kicsit is elmélyült a trianoni határok kialakulásának történetében, azonnal rávágja: persze, 1919 január 29., a balassagyarmati csehkiverés! Amikor egy (részben) megszállt kisváros bátor közössége minden belső politikai vitát félretéve elhatározta, hogy kiveri a megszállókat, majd – a közeli demarkációs vonalon állomásozó két század katonasággal együtt – meg is tette ezt. Valószínűleg ettől maradt Balassagyarmat Magyarország része, emiatt kapta a város 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város törvényben foglalt címet.

A második köztársaság helyes magyar elnevezése

Az 1938-as müncheni, majd az első bécsi döntés és Csehszlovákia államjogi átszervezése – a német és magyar többségű területek elcsatolásán túl Szlovákia és Kárpátalja autonómiája – a névhasználatban sem maradt következmények nélkül.

Vojtech Tuka és a "vacuum iuris"

1918. október 28-án kiáltották ki Prágában a Csehszlovák Köztársaságot. Két napra rá, október 30-án a szlovák értelmiség egy része a turócszentmártoni deklaráció értelmében csatlakozott az újonnan alakuló államhoz. 10 évvel később – a köztársaság jubileumán (egészen pontosan 1928. január elsején) – pedig a Hlinka-féle Szlovák Néppárt (HSĽS) politikai közlönyében, a Slovák nevű lapban, cikk jelent meg Vojtech Tuka (Tuka Béla) jogász és politikus tollából, A turócszentmártoni deklaráció tizedik évében (V desiatom roku Martinskej Deklarácie) címmel.

Szeghy-Gayer Veronika előadása

Kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika a Kassai Történelmi Társaság jubileumi konferenciáján adott elő.

Megjelent a Trianon 100 legújabb kötete

Kutatócsoportunk munkatársa, Simon Attila szerkesztésében és bevezető tanulmányával jelent meg a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport legújabb kötete: „Csehszlovák iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez (1918–1920)” címmel.

összesen: 31 db | 18 db/oldal

1 2