Határkijelölés a vízfolyásokon

A trianoni szerződés a határ összesen több száz kilométeres szakaszát vízfolyásokon jelöli ki. A leghosszabb a dunai határszakasz, de az Ipoly, a Hernád, a Ronyva, a Tisza, a Csaronda, a Maros, a Dráva, a Mura és a Lendva folyók és patakok is határrá váltak egyes szakaszokon a szerződés értelmében. Timár Gábor újabb írása a trianoni Magyarország határainak kijelöléséről.

Simon Attila a Pátria Rádióban

Kutatócsoportunk tagja, Simon Attila a szlovákiai Pátria Rádió Rangadó című műsorában beszélgetett a Felvidék csehszlovák megszállásáról és integrációjáról.

Szociáldemokrata internáltak gyűlése az illavai erődben

Simon Attila írása egy különleges eseményről számol be, amelyre a Tanácsköztársaság fennállása alatti zaklatott időszakban került sor.

Interjú Zahorán Csabával Trianon emlékezetéről

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Megjelent az Archívnet legújabb száma

Az Archívnet legújabb, 2020/2 száma a "Megszállás, impériumváltás, Trianon - I." címet viseli. Kutatócsoportunk munkatársa, Szeghy-Gayer Veronika írása a kassai postások kálváriáját mutatja be a történelmi Magyarország felbomlása után.

Olasz–csehszlovák konfliktusok a Felvidéket megszálló hadseregben

A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovák légiókat vezető olasz tisztikar és a cseh és szlovák tisztek és legénység közötti ellentétek voltak. Munkatársunk, Simon Attila írása.

Az azonnali Trianon 100 podcastja Szeghy-Gayer Veronikával

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika beszélt a történelmi Magyarország végéről és a trianoni békeszerződésről.

A csehszlovák-magyar határ kialakulásának történetéhez

Aki csak kicsit is elmélyült a trianoni határok kialakulásának történetében, azonnal rávágja: persze, 1919 január 29., a balassagyarmati csehkiverés! Amikor egy (részben) megszállt kisváros bátor közössége minden belső politikai vitát félretéve elhatározta, hogy kiveri a megszállókat, majd – a közeli demarkációs vonalon állomásozó két század katonasággal együtt – meg is tette ezt. Valószínűleg ettől maradt Balassagyarmat Magyarország része, emiatt kapta a város 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város törvényben foglalt címet.

A második köztársaság helyes magyar elnevezése

Az 1938-as müncheni, majd az első bécsi döntés és Csehszlovákia államjogi átszervezése – a német és magyar többségű területek elcsatolásán túl Szlovákia és Kárpátalja autonómiája – a névhasználatban sem maradt következmények nélkül.

Vojtech Tuka és a "vacuum iuris"

1918. október 28-án kiáltották ki Prágában a Csehszlovák Köztársaságot. Két napra rá, október 30-án a szlovák értelmiség egy része a turócszentmártoni deklaráció értelmében csatlakozott az újonnan alakuló államhoz. 10 évvel később – a köztársaság jubileumán (egészen pontosan 1928. január elsején) – pedig a Hlinka-féle Szlovák Néppárt (HSĽS) politikai közlönyében, a Slovák nevű lapban, cikk jelent meg Vojtech Tuka (Tuka Béla) jogász és politikus tollából, A turócszentmártoni deklaráció tizedik évében (V desiatom roku Martinskej Deklarácie) címmel.

Szeghy-Gayer Veronika előadása

Kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika a Kassai Történelmi Társaság jubileumi konferenciáján adott elő.

Megjelent a Trianon 100 legújabb kötete

Kutatócsoportunk munkatársa, Simon Attila szerkesztésében és bevezető tanulmányával jelent meg a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport legújabb kötete: „Csehszlovák iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez (1918–1920)” címmel.

A korridor statisztikai elemzése

Az első világháború során az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolását szorgalmazó szeparatista politikusok számos, mai szemmel nézve is abszurd követelést fogalmaztak meg. Az Inquiry névre keresztelt amerikai békeelőkészítő bizottság ezek közül kiemelten foglalkozott a „csehszlovák–jugoszláv korridor” kérdésével. A bizottság osztrák-magyar szekciójának vezetője, Charles Seymour egyik első jelentésében statisztikai alapon vizsgálta a felvetést. Az Inquiry könyvtárában 517. számmal katalogizált memorandumának címe „Szláv törekvések Ausztria-Magyarországon belül: a korridor. Statisztikai elemzés” volt, forrásai pedig a hivatalos, nyomtatásban is megjelent magyar statisztikai adatok. Glant Tibor most ezt a jelentést ismerteti.

Levelezés a csehszlovák-magyar határról

Az alábbi részlet – amely a Trianon 100 Kutatócsoport készülő forrásgyűjteményében fog megjelenni („Csehszlovák diplomáciai iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez 1918–1920”, szerk. Simon Attila) – egy vezető csehszlovák politikus leveléből származik, és jelzi, hogy a békekonferencia által pár nappal korábban véglegesített csehszlovák–magyar államhatár vonala a csehszlovák politikai és katonai körökben nem aratott osztatlan tetszést.

Vavro Šrobár leveléből

Kollégánk, Simon Attila szerkesztésében és bevezető tanulmányával hamarosan megjelenik a Trianon 100 Kutatócsoport újabb kötete, a „Csehszlovák diplomáciai iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez (1918–1920)” című forrásgyűjtemény. A dokumentumok között számos fontos levél is szerepel, amelyek segítenek megvilágítani az új határtervek mögötti motivációkat is.

„Löcse 1918 – Levoča 1919”

A lőcsei Honvéd-emlékművet 1919 augusztusában szokolisták (a Sokol nevű cseh hazafias tornaegyesület tagjai) törték darabokra, és távolították el a város főteréről, ahol 1876 óta állt. Többek közt a szobor fejrésze is megtekinthető a lőcsei Szepesi Múzeumban, a régi városháza épületében rendezett kiállításon, amely az 1918-1919-es helyi impériumváltást mutatja be. A „Löcse [?] 1918 – Levoča 1919” címet viselő tárlatról munkatársunk, Szeghy-Gayer Veronika készített rövid összefoglalót.

A szlovák államisághoz vezető út

Kollégánk, Szeghy-Gayer Veronika is részt vett a Szlovák Belügyminisztérium Levéltári és Iratkezelési Szakosztálya, a Kassai Állami Levéltár és Kassa Város Levéltára által szervezett három napos konferencián, amelyet Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendeztek 2018. szeptember 18. és 20. között.

Cseh-szlovák/Szlovák-cseh kiállítás

„Csehszlovákia kezdetben valószerűtlen projektje hogyan vált olyan valósággá, amely kihatott az új országban élő milliók életére.”

összesen: 25 db | 18 db/oldal

1 2