Szeghy-Gayer Veronika: Az eperjesi hősök emlékműve

Ez a rövid, de sokszereplős történet tömören összefoglalja, hogy az első világháború emlékezete mennyire megosztotta az egyes nemzetiségi csoportokat, s adott esetben micsoda konfliktusokat gerjesztett a kis közösségeken belül. De talán még többet mond el zsidók és nem zsidók, zsidók és magyarok viszonyáról.

Emlékérmék idézik fel Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulóját

Bár (még?) nem olyan látványosan, mint Romániában, de Szlovákiában és Csehországban is készülnek az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, vagyis a független Csehszlovákia létrejötte századik évfordulójának a felidézésére. A szlovák „Nemzeti Kincstár” (a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. testvérvállalata) a Szlovák Nemzeti Múzeummal – Történeti Múzeummal együttműködve új emlékérmét bocsát ki 2017-ben Cseh-Szlovákia (sic!) megalakulásának századik évfordulója, „újkori történelmünk legjelentősebb mérföldköve” alkalmából – áll a Nemzeti Kincstár (Národná Pokladnica) honlapján.

Tarján Ödön válogatott kisebbség- és gazdaságpolitikai beszédei és írásai

Kutatócsoportunk tagja, Gaucsík István gondozásában nemrég jelentek meg Tarján Ödön válogatott kisebbség- és gazdaságpolitikai beszédei és írásai.

Életrajz- és helytörténetírás ötvözése: Szeghy-Gayer Veronika Felvidékből Szlovenszkó című könyve

A kötet a csehszlovákiai magyar értelmiségi lét lokális és regionális dimenzióit tárja elénk két életrajz, az elhivatott evangélikus történelem tanár, Gömöry János és az írói babérokra törő, nemzeti konzervatív Sziklay Ferenc Trianon utáni életpályájának egymás mellé állítása révén. Elképzeléseik, közösségről való gondolkodásuk feltárása során nemcsak az eperjesi és a kassai polgárság politikával, kultúrával, irodalommal és szimbolikus gesztusokkal átitatott mindennapjai tárulnak elénk, hanem országos magyar irodalmi viták, így például a Szentiváni Kúriák gyújtópontjába is kerülünk.

Megjelent a Szent-Ivány Józsefről szóló monográfia

Szent-Ivány József a két világháború közötti felvidéki magyar politika és közélet legfontosabb szereplője. 1918 őszén az őszirózsás forradalom gömöri vezéralakja, a régió csehszlovák megszállása után pedig a felvidéki magyar közélet: pártok, sajtó, művelődés egyik megszervezője. Életpályája egyben a felvidéki magyarság Trianon utáni újjászervezésének krónikája is.