Beszélgetés Timár Gáborral az Európa Rádióban

Milyen megállapodás nyomán került Lengyelországhoz Árva és Szepes vármegye egy része?

Beszélgetés Timár Gáborral az Európa Rádióban

Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője, a Trianon100 blogjának állandó szerzője az Európa Rádióban beszélt a déli határszakaszra vonatkozó tervekről és a határkijelölés lépéseiről.

A trianoni békeszerződés szerinti határtérképek és határvázlatok a MAPIRE portálon

A Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztálya, az Arcanum Adatbázis Kft., a Trianon 100 Kutatócsoport és az ELTE TTK együttműködésének eredményeként a békeszerződés aláírásának évfordulóján, 2020. június 4-én a MAPIRE történeti térképes portál publikálta a határmegállapító bizottságok által a békeszerződés döntéseinek figyelembevételével készített nagy méretarányú térképeket.

Rádióbeszélgetés Timár Gáborral

Az Európa Rádió műsorában a magyar–román határkijelölésről.

Timár Gábor az Európa Rádióban

Magyarország határait több száz kilométeren folyók, vízfolyások adják. Hogyan jelölték ki ezeket a határokat?

A Bánság felosztása Románia és a délszláv állam között

A Maros, a Tisza, a Duna és a dél-erdélyi hegyvidék által közrefogott, mintegy 35 ezer négyzetkilométer kiterjedésű történelmi tartomány, a Bánság (németesen Bánát) az I. világháború idejére etnikailag szinte tökéletes keveréket alkotott. A Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyék alkotta területen majdnem pontosan egynegyed arányban éltek németek, magyarok, románok és szerbek, de más nemzetiségek, pl. bolgárok és szlovákok is képviseltették magukat.

A cseh–román határ kialakulása Kárpátalján

A történelmi Magyarország északkeleti része, a ma túlnyomórészt Ukrajnához tartozó Kárpátalja nagyjából az Ungvár–Munkács–Nagyszőlős vonaltól északkeletre ruszin többségű volt, szórványként német, magyar és román lakossággal. A békekonferencián Ukrajna kérdésével sokáig nem tudtak mit kezdeni, pedig a területhez etnikai alapon leginkább arrafelé lehetett rokon lakosságot találni, miközben a szomszéd államok aspirációi természetesen ebben az irányban is megjelentek.

Timár Gábor és Simon Attila a Kossuth Rádióban

Kollégáink a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában beszélgettek a csehszlovák határkijelölésről és Csehszlovákia létrejöttéről.

Határok a győztes utódállamok között

A történelmi Magyarországból nemcsak a szomszéd országoknak jutott zsákmány: kisebb területeket Lengyelország, Fiume városát pedig Olaszország szerezte meg. Ezeket a területi változásokat azonban hiába keressük a trianoni szerződésben, mely szigorúan csak az új ország határaira koncentrál. De hol, milyen szerződésben találjuk meg Árva és Szepes egyes részeinek Lengyelországhoz csatolását?

A jugoszláv határ kialakulása

A trianoni Magyarország határainak kijelölését elemző cikksorozata újabb részében Timár Gábor a belgrádi egyezmény következményeiről és a déli határ alakulásáról ír.

A magyar–román határ

A trianoni szerződés értelmében megtörtént részletes határmegállapítás a többi határszakaszhoz képest a magyar–román határon okozta a legkevesebb meglepetést. A román fél és a határmegállapító bizottság nem titkoltan őket támogató antant-párti többsége minél rövidebb úton szerette volna lezárni a folyamatot, így komolyabb módosításra nemcsak elvi okokból nem adtak lehetőséget, de a bizottsági ügyrend megállapításával rögtön elejét is vették annak.

Határkijelölés a vízfolyásokon

A trianoni szerződés a határ összesen több száz kilométeres szakaszát vízfolyásokon jelöli ki. A leghosszabb a dunai határszakasz, de az Ipoly, a Hernád, a Ronyva, a Tisza, a Csaronda, a Maros, a Dráva, a Mura és a Lendva folyók és patakok is határrá váltak egyes szakaszokon a szerződés értelmében. Timár Gábor újabb írása a trianoni Magyarország határainak kijelöléséről.

Határ Ausztriával

A Trianon után kialakult négy határszakaszból („Cseh-Szlovákország”, „Szerb-Horvát-Szlovén Állam”, Románia és Ausztria) az utóbbi minden szempontból kivételes volt. Ausztria nem volt győztes állam, így az, hogy egyáltalán igénnyel léphettek fel magyar területekért, kivételes volt.

Határmegállapítás a Mosoni-síkon és a Hanságban

A magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal, tartalmát tekintve – minthogy nem „győztes, kisantant” állammal álltunk szemben – sokkal nagyobb mozgásteret adott Magyarországnak. Éltünk is vele, amennyire lehetett. Sopron és a Pinka-völgy története talán közismert, az már kevéssé az, hogy a Mosoni-síkon is érdemben változott a határ az eredeti vázlathoz képest.

Egy Magyarországnak kedvező vasúti határ

Az osztrák–magyar határ megvonása, különösen pedig a helyszíni határkijelölés lényegesen eltért a többi, „győztes” országgal létrejött trianoni határétól. Nem véletlen, hogy a legtöbb sikeres helyi revízió is itt jött létre. De mindezek előtt a csehek megpróbálták „elvágni” egymástól Ausztriát és Magyarországot.

Magyarország északi határának kijelölése

Salgótarján keleti előterétól Ózdig – pontosabban a „ketté nem vágott” Tajtitól (szlovákul Tachty) a Magyarországon maradt Susáig – a békeszerződés szerint a vízválasztó a határ: északon a Rima, délen a Tarna és a Hangony vízgyűjtőjével. De mégsem pontosan ez – ennek viszont megvan a maga oka. Magyarország itt nem járt jól, enyhe vigasz, hogy a túloldalon maradt, elcsatolt magyarok – mert „természetesen” ez is magyarlakta vidék – legalább nem jártak nagyon rosszul.

A drávai határ megállapítása Trianon után

Timár Gábor és Kondor Attila Csaba cikke azt mutatja be, hogy a magyar-horvát belső határ hogyan "lépett elő" államhatárrá Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között.

összesen: 22 db | 18 db/oldal

1 2