Kutatócsoportunk tagjai a nyár folyamán több helyszínen is előadtak a történelmi Magyarország felbomlása idején létrejött kérészállamokról.

Kutatócsoportunk tagja, Révész Tamás cikkével indul sorozat a Transtelexen, amely a "Magyarország globális története 1869-2022" című tanulmánykötetből közöl részleteket.

Kutatócsoportunk tagjai is közreműködtek abban a 2021-ben elkészült dokumentumfilmben, amely Magyarország 1919-es román megszállását mutatja be. "A román megszállás" című, közel egyórás alkotást június 24-ig lehet megtekinteni a médiaklikk oldalán.

A Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport céljai között kezdettől szerepel a trianoni menekültek számának megállapítása. Koloh Gábor kollégánk írása ezt a témakört vizsgálja.

Beszélgetés Rigó Máté nemrég megjelent könyvéről a Könyves Magazinban.

Interjú a Trianon 100 Kutatócsoport és a Közép-Európa Kutatóintézet együttműködésében megszületett, "Kérészállamok" című kötetről a Válasz Online-on. Ablonczy Bálint Hatos Pállal, a kutatóintézet vezetőjével és a szerkesztőkkel, Szeghy-Gayer Veronikával, valamint Zahorán Csabával beszélgetett a Ludovika Egyetemi Kiadó által 2022 őszén megjelentetett kiadványról.

A sűrű történelmű Maros parti városban 2022. október 26–29. között négy magyarországi és hét romániai történész tartott előadást és cserélt eszmét a magyar–román múlt számos kérdéséről, amelyek közül több napjainkban is aktuálisnak számít.

Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs újra a Digitális Legendárium Griffsider című podcast-sorozatának vendége volt.

Néhány napja jelent meg a „Kérészállamok. Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918–1921)” című könyv.

A Pro Minoritate legújabb, 2022. nyári számának „Háborús utórezgések” című blokkjában kutatócsoportunk két tagja, Vallasek Júlia és Szűts István Gergely is publikált egy-egy tanulmányt.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által kiadott Trianon-dokumentumok és -tanulmányok sorozat legújabb, 11. kötetét a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Bencsik Péter jegyzi.

A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós is részt vett azon a beszélgetésen, amelyet a Politikatörténeti Intézet szervezett még tavaly novemberben az első világháborút követő magyar irredentizmus tárgyi kultúrájáról.

A kutatócsoport munkatársai újabb Trianon-emlékműveket fényképeztek le Magyarország különböző pontjain.

Megjelent a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kötete, amelyben Murber Ibolya az egykori Nyugat-Magyarország 1918 és 1924 közötti sorsát dolgozza fel.

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadványaként, az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának a támogatásával jelent meg a napokban Simon Attila új kötete: „Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig”.

Kutatócsoportunk tagjai az 1918 utáni menekültek kérdését járták körül „A Trianon utáni menekültek hétköznapjai” című új dokumentumfilmben.

Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.

2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.