Egy román röplap 1919 nyaráról

Munkatársunk, Révész Tamás forrásközléséből a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen irányuló román propaganda egyik darabját ismerhetjük meg.

Impériumváltás Szatmárnémetiben, 1919. április.

1919. április 19-én, Nagyszombaton vonultak be Szatmárnémetibe Cleante Davidoglu román vezérezredes csapatai, lezárva ezzel a magyar államiság időszakát, s megnyitva a Romániába történő betagozódás hosszú folyamatát. Sárándi Tamás forrásközlése ezt a pillanatot ragadja meg.

Az olaszországi magyar hadifoglyok és a Tanácsköztársaság: vágyak, tervek – és ami lett belőlük

1919 májusában osztrák-magyar hadifoglyok kis csoportja egy búcsúlevelet fogalmazott meg, mielőtt otthagyták az olaszországi munkaszázadot. Levelükben azzal indokolták a döntésüket, hogy a bolsevizmus terjedése és a román támadás miatt nem ülhettek tétlenül, Magyarország megmentése érdekében el kellett szökniük. Juhász Balázs írása.

A Tanácsköztársaság megkezdi a Felvidék kiürítését

1919. június 7-én a Vörös Hadsereg sikeres felvidéki hadjáratát látva a Párizsban ülésező békekonferencia jegyzéket küldött Budapestre, amelyben felszólította a Tanácskormányt, hogy azonnal szüntessék be a hadműveleteket. A közvélemény által csak (első) Clemenceau-jegyzékként ismert távirat ekkor még homályos ígéretet tett arra, hogy a feltételek teljesítése esetén a Tanácskormányt meg fogják hívni a békekonferenciára.

A Népszava a Szlovák Forradalmi Kormányzótanács megalakulásáról

A Népszava 1919. június 21-i száma a csehszlovák csapatok sikertelen ellentámadásai és a délszláv megszállás alá került területeken uralkodó állapotok ismertetése mellett röviden beszámolt a Szlovák Tanácsköztársaság megszervezésének legújabb fejleményeiről is.

A Népszava a június 10-i kassai népgyűlésről

A történelmi Magyarország peremterületeinek leválása, a magyar fennhatóság 1918 vége óta tartó, gyakorlatilag folyamatos visszaszorulása után a Magyar Tanácsköztársaság csapatai északon először megállították a csehszlovák előrenyomulást, majd sikeres ellentámadásba mentek át.

Beszélgetés a Tanácsköztársaságról

Beszélgetés a Tilos Rádió "Régen minden jobb volt" című, 2019. március 22-i adásában.

Ablonczy Balázs és Romsics Gergely május 10-i előadása

Kutatócsoportunk tagjai, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely a Tanácsköztársaság és a párizsi békekonferencia sajátos kapcsolatáról tartottak előadást 2019. május 10-én. A Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára közös előadás-sorozatának ötödik rendezvényét Bödők Gergely moderálta.

A Népszava Miskolc visszafoglalásáról

A csehszlovák csapatok ugyan május elején bevonultak Miskolcra, de hiába jelentette ki a csehszlovák politikai megbízott, hogy a város megszállása „végleges, mert amit ők egyszer karddal elfoglaltak, az az övék és ezen a tényen nem fog változtatni semmiféle párisi békekonferenciázás, vagy wilsoni elvek”, a magyar Vörös Hadsereg május 20-án visszafoglalta fontos ipari központot. A Népszavában Gyetvai János és Kéri Pál számoltak be az eseményekről, az utóbbi részletes tudósításban ismertetve a hadicselekményeket.

Ablonczy Balázs és Romsics Gergely előadása

Kutatócsoportunk tagjai, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely a Tanácsköztársaság és a párizsi békekonferencia sajátos kapcsolatáról tartottak előadást 2019. május 10-én.

konferencia

A Budapest Főváros Levéltára és a Trianon 100 Kutatócsoport által szervezett kétnapos konferencián a száz évvel ezelőtti Magyarországi Tanácsköztársaság legkülönfélébb témái kerülnek terítékre - a hatalomátvételtől a katonai helyzeten, a vörösterroron és a közegészségügyön át az antiszemitizmusig.

"Világ kizsákmányolói egyesüljetek!"

A Népszava 1919. április 29-i száma beszámol az április közepén megindított román offenzíva következtében egyre válságosabb hadi helyzetről, különösen a Nyíregyháza térségében vívott harcokról.

Az 1919. április 16-i román offenzíva a Népszavában

„Annak ellenére, hogy a Tanácskormány a fegyverszüneti szerződést teljes mértékben magáévá tette és az antanttal tárgyalásokat folytat, a románok a fegyverszüneti szerződés ujólagos flagráns megsértésével megtámadták az erdélyi határon álló csapatainkat. A támadást április 16-án kezdték és a mai napon folytatják” – írta a Népszava 1919. április 18-án. Másnap már nagyobb terjedelemben számolt be a román támadásról, amely a korábbi hónapok kisebb összecsapásaitól eltérően valódi offenzívának bizonyult – április 19-ére a román csapatok már el is foglalták Husztot, Szatmárnémetit, Nagykárolyt és Margittát, és Nagyvárad felé törtek előre.

A Tanácsköztársaság és a "bajor szovjet"

A világháború szinte mindenhol megroppantotta a régi rendet Kelet- és Közép-Európában, különösen a vesztes országokban. Forradalmak, polgárháborúk, zavargások és tüntetések sora tört ki a régióban. Száz évvel ezelőtt a Népszava cikkének szerzője a bajorországi tanácsköztársaság kikiáltását a vörös forradalom gőzmozdonyának újabb állomásaként értékelte, amely „száguldva, mérföldes léptekkel rohan előre Kelet felől.”

Smuts tábornok tárgyalásai a Tanácsköztársaság vezetőivel

A Pesti Napló 1919. április 5-i lapszáma bizakodó hangnemben számolt be Jan Christian Smuts brit tábornok budapesti küldetéséről, amely azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy talán lezárja a szomszédos hadseregek 1918 ősze óta tartó magyarországi előnyomulását.

"A békekonferencia Magyarország megsemmisitését határozta el"

A magyar kormánynak 1919. március 20-án átnyújtott újabb antant-jegyzék radikális fordulathoz vezetett a magyar belpolitikában. Az általános válsággal küszködő Berinkey-kormány nem vállalta az újabb meghátrálás következményeit és lemondott, majd miután a hatalom a munkáspártok kezébe került, a Magyar Népköztársaság március 21-én Magyarországi Tanács- (vagy más kifejezéssel Szovjet-) köztársasággá alakult át. Mai Krónikánkban a Vix-jegyzék ismertetését mutatjuk be néhány cikk segítségével.