Gyulafehérvár és Erdély 1918 végén

1918 őszén drámai módon ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyarország története. A döntő mozzanatot az jelentette, hogy a háború utolsó szakaszában az antant magáévá tette a nemzeti önrendelkezés wilsoni elvét, és felkarolta a dualista berendezkedéssel elégedetlen nemzeti mozgalmakat. A katonai vereség így végül a Monarchia felbomlásához vezetett. Az „új Európa” alapjává a nemzeti elv vált, alkalmazása azonban meglehetősen szelektív módon, szinte mindenhol a vesztesnek kikiáltott nemzetek rovására történt.

Mire való a történelem? Román történészek az egyesülésről

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba két román történész egy-egy írásán keresztül mutatja be a versengő történész szerepeket és történelemolvasatokat a romániai Nagy Egyesülés Centenáriumán.

Románia spirituális fővárosa

Kutatócsoportunk tagját, Zahorán Csabát, az erdélyi Gyulafehérvárra (Alba Iulia) vitte kutatási témája, ahol a Nagy Egyesülés Múzeumának megtekintése mellett bejárta a dél-erdélyi várost is. Fényképes összeállításunk azt szeretné érzékeltetni, miképp jelenik meg Gyulafehérvár gazdag, sokszínű múltja a mai a városképben, annak külső és belső terein.

December elseje és Trianon

Kollégánk, Zahorán Csaba november végét és december elejét Erdélyben töltötte, ahol – kutatási témájából kifolyólag – közvetlen közelből láthatta a december 1-i ünnepségeket.