Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.

Kutatócsoportunk Trianon emlékezetére koncentráló szekcióval vett részt az „1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei” című 2019. november 28–30-i szegedi konferencián.

Kutatócsoportunk munkatársa, Zahorán Csaba is részt vett a Historia Europeana „Felidézett és elfelejtett mérföldkövek” című brünni konferenciáján 2019. november 12–13. között.

1923-ban – vagyis évekkel az első világháború harci cselekményei és a békeszerződések megkötése után – avatták fel Bukarestben az Ismeretlen Katona Sírját. A háborúban elesett 350 000 román katona előtt tisztelgő alkotás a modern nacionalizmusok egy tipikus, Benedict Anderson szavaival „lenyűgőző jelképe”, amely egyszerre állít emléket a hősi halottaknak és áldozatuk gyümölcsének, jelen esetben Nagy-Romániának.

Sokat írtak már az 1918. december elsejei gyulafehérvári román népgyűlésről, amelyen a magyarországi románok képviselői kimondták elszakadásukat a történelmi Magyarországtól és csatlakozásukat Romániához. Mégis viszonylag keveset tudunk arról, hogy tulajdonképpen hogyan is zajlott le az impériumváltás, és miképp élték meg ezeket a napokat a helyi – magyar, román, német és egyéb anyanyelvű – lakosok.

A Trianon 100 Kutatócsoport történészei július első napjaiban Torockón adtak elő.

1918 őszén drámai módon ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyarország története. A döntő mozzanatot az jelentette, hogy a háború utolsó szakaszában az antant magáévá tette a nemzeti önrendelkezés wilsoni elvét, és felkarolta a dualista berendezkedéssel elégedetlen nemzeti mozgalmakat. A katonai vereség így végül a Monarchia felbomlásához vezetett. Az „új Európa” alapjává a nemzeti elv vált, alkalmazása azonban meglehetősen szelektív módon, szinte mindenhol a vesztesnek kikiáltott nemzetek rovására történt.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba két román történész egy-egy írásán keresztül mutatja be a versengő történész szerepeket és történelemolvasatokat a romániai Nagy Egyesülés Centenáriumán.

Trianonról, a centenáriumról, Erdély történetéről és magyar-román történészvitákról a tusnádfürdői szabadegyetemen, 2017. július 21-én.

Marosvásárhelyi Rádió

Háromszék, 2017. augusztus 26., szombat

Háromszék, 2017. augusztus 19., szombat

Kutatócsoportunk tagját, Zahorán Csabát, az erdélyi Gyulafehérvárra (Alba Iulia) vitte kutatási témája, ahol a Nagy Egyesülés Múzeumának megtekintése mellett bejárta a dél-erdélyi várost is. Fényképes összeállításunk azt szeretné érzékeltetni, miképp jelenik meg Gyulafehérvár gazdag, sokszínű múltja a mai a városképben, annak külső és belső terein.

Kollégánk, Zahorán Csaba november végét és december elejét Erdélyben töltötte, ahol – kutatási témájából kifolyólag – közvetlen közelből láthatta a december 1-i ünnepségeket.