Interjú Zahorán Csabával Trianon emlékezetéről
Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.
Az azonnali Trianon 100 podcastja Zeidler Miklóssal és Zahorán Csabával
Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.
Trianon emlékezete és a rendszerváltás
Kutatócsoportunk Trianon emlékezetére koncentráló szekcióval vett részt az „1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei” című 2019. november 28–30-i szegedi konferencián.
Interdiszciplináris konferencia Brünnben
Kutatócsoportunk munkatársa, Zahorán Csaba is részt vett a Historia Europeana „Felidézett és elfelejtett mérföldkövek” című brünni konferenciáján 2019. november 12–13. között.
Az Ismeretlen Katona Sírja Bukarestben
1923-ban – vagyis évekkel az első világháború harci cselekményei és a békeszerződések megkötése után – avatták fel Bukarestben az Ismeretlen Katona Sírját. A háborúban elesett 350 000 román katona előtt tisztelgő alkotás a modern nacionalizmusok egy tipikus, Benedict Anderson szavaival „lenyűgőző jelképe”, amely egyszerre állít emléket a hősi halottaknak és áldozatuk gyümölcsének, jelen esetben Nagy-Romániának.
Gyulafehérvár 1918. december első napjaiban
Sokat írtak már az 1918. december elsejei gyulafehérvári román népgyűlésről, amelyen a magyarországi románok képviselői kimondták elszakadásukat a történelmi Magyarországtól és csatlakozásukat Romániához. Mégis viszonylag keveset tudunk arról, hogy tulajdonképpen hogyan is zajlott le az impériumváltás, és miképp élték meg ezeket a napokat a helyi – magyar, román, német és egyéb anyanyelvű – lakosok.
Trianon - 99, Gyulafehérvár - 101
A Trianon 100 Kutatócsoport történészei július első napjaiban Torockón adtak elő.
Gyulafehérvár és Erdély 1918 végén
1918 őszén drámai módon ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyarország története. A döntő mozzanatot az jelentette, hogy a háború utolsó szakaszában az antant magáévá tette a nemzeti önrendelkezés wilsoni elvét, és felkarolta a dualista berendezkedéssel elégedetlen nemzeti mozgalmakat. A katonai vereség így végül a Monarchia felbomlásához vezetett. Az „új Európa” alapjává a nemzeti elv vált, alkalmazása azonban meglehetősen szelektív módon, szinte mindenhol a vesztesnek kikiáltott nemzetek rovására történt.
Mire való a történelem? Román történészek az egyesülésről
Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba két román történész egy-egy írásán keresztül mutatja be a versengő történész szerepeket és történelemolvasatokat a romániai Nagy Egyesülés Centenáriumán.
Kerekasztal-beszélgetés a Tusványosi Szabadegyetemen
Trianonról, a centenáriumról, Erdély történetéről és magyar-román történészvitákról a tusnádfürdői szabadegyetemen, 2017. július 21-én.
Trianon hazugságok
Marosvásárhelyi Rádió
Gyulafehérvár vagy Trianon?
Háromszék, 2017. augusztus 26., szombat
Információs háború Erdélyért
Háromszék, 2017. augusztus 19., szombat
Románia spirituális fővárosa
Kutatócsoportunk tagját, Zahorán Csabát, az erdélyi Gyulafehérvárra (Alba Iulia) vitte kutatási témája, ahol a Nagy Egyesülés Múzeumának megtekintése mellett bejárta a dél-erdélyi várost is. Fényképes összeállításunk azt szeretné érzékeltetni, miképp jelenik meg Gyulafehérvár gazdag, sokszínű múltja a mai a városképben, annak külső és belső terein.
December elseje és Trianon
Kollégánk, Zahorán Csaba november végét és december elejét Erdélyben töltötte, ahol – kutatási témájából kifolyólag – közvetlen közelből láthatta a december 1-i ünnepségeket.