Egy csempészper az osztrák határ mentén

Fixl Antal német nemzetiségű pinkamiskei lakost 1920 januárjában országon belüli csempészet vádjával állították bíróság elé. A gabona szállítása állami monopólium volt, s azokat, akik ezt külön engedély nélkül tették akár belföldön is, több rendelet értelmében csempésznek tekintették. Bencsik Péter kollégánk írása egy újabb csempészperről.

A győri konferencia előadásainak felvételei

A Győri Egyházmegyei Levéltár és a Brenner János Hittudományi Főiskola 2020. szeptemberi, „Zűrzavaros évek 1919–1921” című konferenciáján elhangzott előadások felvételei most online is megtekinthetők.

Az Úton kötetről a HVG-ben

A HVG friss száma kutatócsoportunk kötetét ajánlja.

Kollégáink írásai a Nagy Imre Alapítvány kötetében

Romsics Gergely és Zahorán Csaba írásait is tartalmazza a Nagy Imre Alapítvány legújabb, nemrég megjelent, „Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések VII” című kiadványa.

Beszélgetés Timár Gáborral az Európa Rádióban

Milyen megállapodás nyomán került Lengyelországhoz Árva és Szepes vármegye egy része?

Az első világháború utáni segélyakcióról a 24.hu-n

A 24.hu hosszabb írásban foglalkozik a háború utáni gyermekmentő vonatokkal.

A trianoni menekülésről az M5-ön

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában vettek részt.

Megjelent a Trianon-legendák orosz fordítása

Ablonczy Balázs könyvének átdolgozott verziója a szentpétervári történelmi szakkiadó, a Nestor gondozásában jelent meg.

Interjú Ablonczy Balázzsal a HERITO folyóiratban

A lengyel HERITO folyóirat friss számában olvasható a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével készült interjú.

Romsics Gergely Trianonról és emlékezetpolitikáról a Szombat folyóiratban

Kutatócsoportunk tagja, Romsics Gergely a Szombat folyóirat körkérdésére válaszolt a trianoni békeszerződés centenáriuma kapcsán.

Zahorán Csaba tanulmánya a nemzeti önrendelkezésről

Megjelent a kutatócsoportunk tagja, L. Balogh Béni által társszerkesztett „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon” című kötet, benne olvasható kollégánk, Zahorán Csaba tanulmánya is.

Beszámoló a „Beyond Trianon?” nemzetközi konferenciáról

Izsák Gergely beszámolója a Trianon 100 Kutatócsoport és az ERC NEPOSTRANS projekt által közösen szervezett „Beyond Trianon? Exit from the War in Danubian Europe 1918–1924” nemzetközi konferenciáról az ujszo.com portálon.

Kassa és Trianon

Hamarosan megjelenik a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport közös kötete „Kassától Košicéig. Molnár Miklós-emlékkönyv” címmel.

Impériumváltás a dévai várhegy alatt

„Dévára 1918. december közepén vonultak be a román csapatok, és a berendezkedő román közigazgatás hamarosan hozzálátott az intézmények átvételéhez is, jóllehet a helyi sajtó szerint ez a váltás nagyon sokáig elhúzódott. Azt, hogy az 1918–1919-es impériumváltás milyen dilemmák elé állította a dévai főreáliskola tanárait, talán úgy lehet felmérni, ha vetünk egy pillantást a tanári kar tagjainak későbbi pályájára.”

A „beköltözőkről” – ratifikáció előtt

A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon „a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről” címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt.)

Ion I. C. Brătianu 1919. augusztus 5-i nagyszebeni beszéde

„Az 1919. augusztus 4-i diadalmas budapesti bevonulás kétségtelenül a román katonai sikerek és egyben a román nemzetépítés csúcspontját jelentette. Ezt tükrözte Ion I. C. Brătianu miniszterelnök másnapi, Nagyszebenben elmondott beszéde is, amelyből alább részleteket közlünk.” L. Balogh Béni, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa Magyarország román megszállásáról és Brătianu nagyszebeni beszédének előzményeiről ír.

Interjú Glant Tiborral az Újkor.hu portálon

Glant Tiborral, kutatócsoportunk tagjával Váradi Katalin készített interjút az Újkor.hu Portré rovatában.

A Trianon 100 Kutatócsoportról a Hungarian Studies Review friss számában

Megjelent a Hungarian Studies Review 2019–2020-as, „Hungary in Transition, 1918–1920” című száma, benne Ablonczy Balázs kutatási jelentésével.

összesen: 37 db | 18 db/oldal

1 2 3