A Digitális Legendárium Griffsider podcastjában Révész Tamást, kutatócsoportunk munkatársát Bayer Árpád kérdezte az első világháború utáni évek katonapolitikájáról.

Online elérhetővé váltak az októberi „Beyond Trianon? Exit from the War in Danubian Europe 1918–1924” konferencián elhangzott előadások.

Kritika a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának könyvéről a Regio 2020/1. számában.

Révész Tamás hadtörténész, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa vehette át idén a Benda Gyula-díjat 2019-ben megjelent „Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben” című monográfiájáért.

A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, Révész Tamás tavaly megjelent „Nem akartak katonát látni?” című monográfiáját ajánlja a hvg.hu.

A Katolikus Rádió műsorában munkatársunk, Révész Tamás tavaly megjelent könyvéről volt szó.

Megjelent a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb, a magyar állam 1918-1919-es katonapolitikájáról szóló kötete.

Révész Tamás most megjelent, a magyar állam 1918-1919-es katonapolitikájáról szóló könyve céljairól, tartalmáról és az általa hozott kutatási újdonságokról beszél.

Kollégánk, Révész Tamás azt a kísérletet illusztrálja, ahogy a magyar hadvezetés megpróbálta megakadályozni, hogy a román csapatok a Királyhágón átkelve a történelmi Erdély után a Partiumból is kiszorítsák a magyar állam fennhatóságát.

2019 decemberében jelenik meg Révész Tamás, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tagjának monográfiája „Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918-1919-ben” címmel.

Munkatársunk, Révész Tamás forrásközléséből a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen irányuló román propaganda egyik darabját ismerhetjük meg.

Kutatócsoportunk tagja, Révész Tamás sikeresen pályázott az MTA Prémium posztdoktori kutatói program támogatásáért.

1919. június 7-én a Vörös Hadsereg sikeres felvidéki hadjáratát látva a Párizsban ülésező békekonferencia jegyzéket küldött Budapestre, amelyben felszólította a Tanácskormányt, hogy azonnal szüntessék be a hadműveleteket. A közvélemény által csak (első) Clemenceau-jegyzékként ismert távirat ekkor még homályos ígéretet tett arra, hogy a feltételek teljesítése esetén a Tanácskormányt meg fogják hívni a békekonferenciára.

Beszélgetés a Tilos Rádió "Régen minden jobb volt" című, 2019. március 22-i adásában.

A Trianon 100 munkatársa, Révész Tamás a Monarchia 1918. őszi katonai összeomlásáról és következményeiről tartott előadást a Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára szervezésében. Opponense Gali Máté (Veritas Történetkutató Intézet) volt, a moderátor szerepét Bödők Gergely (Clio Intézet) töltötte be.

Az antanthatalmakkal megkötött fegyverszünet a felbomló Osztrák-Magyar Monarchia – és benne a Magyar Királyság – legtöbb állampolgára számára közel sem jelentette a béke korszakának beköszöntét. Pont ellenkezőleg. A hátországban egy régóta nem látott erőszakhullám söpört végig. Szinte nem volt olyan település, ahol ne került volna sor atrocitásokra. Révész Tamás korabeli vázlatok alapján készült térképek segítségével jeleníti meg a válságos helyzetet.

Linder Béla híres „nem akarok többé katonát látni beszéde” talán az elmúlt évszázad leghíresebb hadügyminiszteri felszólalása volt, amelyet azóta már számtalan alkalommal idéztek és értelmeztek. A Népszava „A tisztek fölesküdtek a magyar szabadságra” című cikkében 1918. november 3-án beszámolt a budapesti helyőrség tisztjeinek esküjéről. Az alábbiakban a cikk alapján Linder beszédének teljes szövegét közöljük.

1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását korábban nem látott erőszakhullám kísérte. November elején-közepén az akkori Hadügyminisztériumot elárasztották a különböző törvényhatóságoktól, vidéki polgármesterektől, csendőrőrsökről és katonai állomásparancsnokságokról érkező jelentések, amelyek fosztogatásokról, lázongásokról és esetenként gyilkosságokról számoltak be. Ezeknek az atrocitásoknak nem csak a helyi parasztság, hanem sok esetben a felbomló alakulataikat egyszerűen otthagyó visszatérő katonák voltak a főszereplői és a helyi vasutasok, jegyzők és csendőrök az áldozatai. A jelentésekből a történelmi Magyarország utolsó heteinek válsága és a viharos változások drámai képe bontakozik ki. A Krónika most induló sorozatában jobbára ezek közül a Hadtörténelmi Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban őrzött jelentések közül válogatott a Trianon 100 munkatársa, Révész Tamás.