Tizennyolc férfi 1918-ban
„Dévára 1918. december közepén vonultak be a román csapatok, és a berendezkedő román közigazgatás hamarosan hozzálátott az...
 |
Száz éve ratifikálták a trianoni békeszerződést
A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés...
|
„Csapataink tegnap óta Budapesten vannak”
„Az 1919. augusztus 4-i diadalmas budapesti bevonulás kétségtelenül a román katonai sikerek és egyben a román nemzetépítés...
|
Száz éve történt
1920. szeptember 3-án Berzence község külterületén a csendőrség megállított két, búzát szállító csurgósarkadi parasztgazdát és velük...
|
Szlovákia és a Trianon-évforduló
Kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika összefoglalta, mi minden történt a szlovák közéletben és szakmai diskurzusban a...
|
Trianoni határtérképek online
A Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztálya, az Arcanum Adatbázis Kft., a Trianon 100 Kutatócsoport és az ELTE...
|
Osztozkodás a győztesek közt II.
A Maros, a Tisza, a Duna és a dél-erdélyi hegyvidék által közrefogott, mintegy 35 ezer négyzetkilométer kiterjedésű történelmi...
|
Osztozkodás a győztesek közt I.
A történelmi Magyarország északkeleti része, a ma túlnyomórészt Ukrajnához tartozó Kárpátalja nagyjából az Ungvár–Munkács–Nagyszőlős...
|
Georeferált etnikai térképek
„Ezek a térképek méretük és ritkaságuk miatt eddig jobbára nem voltak elérhetőek teljes terjedelemben a világhálón. A térképek...
|
Megállapodás a török béke árnyékában
A történelmi Magyarországból nemcsak a szomszéd országoknak jutott zsákmány: kisebb területeket Lengyelország, Fiume városát pedig...
|
A Drávától a Marosig
A trianoni Magyarország határainak kijelölését elemző cikksorozata újabb részében Timár Gábor a belgrádi egyezmény következményeiről...
|
Eltolt hármaspontok, furcsa vasutak és kettős települések
A trianoni szerződés értelmében megtörtént részletes határmegállapítás a többi határszakaszhoz képest a magyar–román határon okozta...
|
A Dunától a Csarondáig
A trianoni szerződés a határ összesen több száz kilométeres szakaszát vízfolyásokon jelöli ki. A leghosszabb a dunai határszakasz,...
|
Kongresszus az internálótáborban
Simon Attila írása egy különleges eseményről számol be, amelyre a Tanácsköztársaság fennállása alatti zaklatott időszakban került...
|
Belső viszályok
A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a...
|
|
Magyarország elutasított védelmezője?
A trianoni békével kapcsolatos számtalan folklorisztikus történet közül az utóbbi időben kapott lábra az, amely arról szól, hogy a...
|
A kivétel, minden szempontból
A Trianon után kialakult négy határszakaszból („Cseh-Szlovákország”, „Szerb-Horvát-Szlovén Állam”, Románia és Ausztria) az utóbbi...
|
„Mi hontalanoknak fogjuk érezni magunkat”
1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen kihirdették Erdély Romániával való egyesülését. Az egyesülési határozatot Ion I....
|
Magyar kérészállamok a Felvidéken
A történelmi Magyarország felbomlása idején egyszerre több „kérészállam” is létrejött a felső-magyarországi régióban – például a...
|
Magyar puszták, német falvak és egy vasútvonal
A magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal, tartalmát tekintve – minthogy nem...
|
Korridortervek és hatásuk a mosoni határra
Az osztrák–magyar határ megvonása, különösen pedig a helyszíni határkijelölés lényegesen eltért a többi, „győztes” országgal...
|
Tajtitól Susáig – határ a vízválasztón?
Salgótarján keleti előterétól Ózdig – pontosabban a „ketté nem vágott” Tajtitól (szlovákul Tachty) a Magyarországon maradt Susáig –...
|
Szlavóniai települések Magyarországon
Timár Gábor és Kondor Attila Csaba cikke azt mutatja be, hogy a magyar-horvát belső határ hogyan "lépett elő" államhatárrá...
|
A trianoni békeszerződés eredeti szövege
A Francia Külügyminisztérium levéltára a napokban közzétette az 1920. június 4-én aláírt szerződés eredeti, letölthető szövegét a...
|
Hol a vízválasztó a karsztfennsíkon?
A zemplénihez hasonlóan a Sajótól a Bódváig húzódó csehszlovák–magyar határszakasz is tartogat kisebb érdekességeket, ha nem is...
|
Hová került az ország legészakibb pontja?
Magyarország legészakibb pontja a Nagy-Milic, a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, vágja rá mindenki, aki megtanulta a...
|
A balassagyarmati csehkiverés és az Ipoly-vasút
Aki csak kicsit is elmélyült a trianoni határok kialakulásának történetében, azonnal rávágja: persze, 1919 január 29., a...
|
A vissza nem tért Lendva-vidék
A trianoni határok véglegesítése nem egy esetben egészen a húszas évek elejéig elhúzódott, és számos alig ismert, de annál...
|
„Cseh-Szlovákia”
Az 1938-as müncheni, majd az első bécsi döntés és Csehszlovákia államjogi átszervezése – a német és magyar többségű területek...
|
