Az átmenet bizonytalansága
Kollégánk, Simon Attila hamarosan megjelenő „Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig” című...
 |
A románok Budapesten
A román történeti tudatban sajátos kép él az 1919-es magyar–román háborúról. Munkatársunk ezt vizsgálta meg a Historia Special...
|
Menekülés Kis-Amerikából
A dévai és szászvárosi tanárok impériumváltást követő pályájának elemzése után Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője ezúttal a...
|
A Ruhr-vidéki lengyelek a háború után
Az első világháborút követően gazdát cserélt területeken maradt nemzeti kisebbségek helyzete és státusza nemcsak Magyarország és...
|
Revizionizmus minden sarkon
2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A...
|
A Bánáti Köztársaság
1919 novemberében Sir George Clerknek bizonyos dél-magyarországi, a bácskai és bánáti svábok képviselőiként fellépő személyek egy...
|
Nyugtalan határ 1923-ban
A határőrizeti szervek feladatainak Trianon után is fontos részét képezte a határesemények (más szóval határincidensek) észlelése és...
|
Tanári pályák Erdélyben 1918 után
Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője a dévai tanári pályákat bemutató írását követően azt vizsgálja meg, hogy a szászvárosi...
|
Nyerészkedés vagy túlélés?
Fixl Antal német nemzetiségű pinkamiskei lakost 1920 januárjában országon belüli csempészet vádjával állították bíróság elé. A...
|
Tizennyolc férfi 1918-ban
„Dévára 1918. december közepén vonultak be a román csapatok, és a berendezkedő román közigazgatás hamarosan hozzálátott az...
|
Száz éve ratifikálták a trianoni békeszerződést
A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés...
|
„Csapataink tegnap óta Budapesten vannak”
„Az 1919. augusztus 4-i diadalmas budapesti bevonulás kétségtelenül a román katonai sikerek és egyben a román nemzetépítés...
|
Száz éve történt
1920. szeptember 3-án Berzence község külterületén a csendőrség megállított két, búzát szállító csurgósarkadi parasztgazdát és velük...
|
Szlovákia és a Trianon-évforduló
Kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika összefoglalta, mi minden történt a szlovák közéletben és szakmai diskurzusban a...
|
Trianoni határtérképek online
A Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztálya, az Arcanum Adatbázis Kft., a Trianon 100 Kutatócsoport és az ELTE...
|
Osztozkodás a győztesek közt II.
A Maros, a Tisza, a Duna és a dél-erdélyi hegyvidék által közrefogott, mintegy 35 ezer négyzetkilométer kiterjedésű történelmi...
|
Osztozkodás a győztesek közt I.
A történelmi Magyarország északkeleti része, a ma túlnyomórészt Ukrajnához tartozó Kárpátalja nagyjából az Ungvár–Munkács–Nagyszőlős...
|
Georeferált etnikai térképek
„Ezek a térképek méretük és ritkaságuk miatt eddig jobbára nem voltak elérhetőek teljes terjedelemben a világhálón. A térképek...
|
Megállapodás a török béke árnyékában
A történelmi Magyarországból nemcsak a szomszéd országoknak jutott zsákmány: kisebb területeket Lengyelország, Fiume városát pedig...
|
A Drávától a Marosig
A trianoni Magyarország határainak kijelölését elemző cikksorozata újabb részében Timár Gábor a belgrádi egyezmény következményeiről...
|
Eltolt hármaspontok, furcsa vasutak és kettős települések
A trianoni szerződés értelmében megtörtént részletes határmegállapítás a többi határszakaszhoz képest a magyar–román határon okozta...
|
A Dunától a Csarondáig
A trianoni szerződés a határ összesen több száz kilométeres szakaszát vízfolyásokon jelöli ki. A leghosszabb a dunai határszakasz,...
|
Kongresszus az internálótáborban
Simon Attila írása egy különleges eseményről számol be, amelyre a Tanácsköztársaság fennállása alatti zaklatott időszakban került...
|
Belső viszályok
A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a...
|
|
Magyarország elutasított védelmezője?
A trianoni békével kapcsolatos számtalan folklorisztikus történet közül az utóbbi időben kapott lábra az, amely arról szól, hogy a...
|
A kivétel, minden szempontból
A Trianon után kialakult négy határszakaszból („Cseh-Szlovákország”, „Szerb-Horvát-Szlovén Állam”, Románia és Ausztria) az utóbbi...
|
„Mi hontalanoknak fogjuk érezni magunkat”
1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen kihirdették Erdély Romániával való egyesülését. Az egyesülési határozatot Ion I....
|
Magyar kérészállamok a Felvidéken
A történelmi Magyarország felbomlása idején egyszerre több „kérészállam” is létrejött a felső-magyarországi régióban – például a...
|
Magyar puszták, német falvak és egy vasútvonal
A magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal, tartalmát tekintve – minthogy nem...
|
