Göncz László könyvének bemutatóján kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs beszélget a szerzővel.

A 2023 végén megjelent kiadványról március 19-én Romsics Gergely beszélget a Ludovikán két szerkesztővel, Ablonczy Balázzsal és Hatos Pállal, valamint az egyik szerzővel, Jeszenszky Gézával.

A Történettudományi Intézet Trianon 100 Kutatócsoportja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Közép-Európa Kutatóintézet együttműködésében, valamint a Habsburg Ottó Alapítvány támogatásával jelent meg 2023 legvégén a "Trianon enciklopédia” című kiadvány.

Idén jelent meg a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport legújabb kötete, a „Háború, profit, Trianon – hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút?” című munka. A könyvről és a hozzá vezető útról Ablonczy Balázs beszélgetett a szerzővel, Rigó Mátéval.

Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs újra a Digitális Legendárium Griffsider című podcast-sorozatának vendége volt.

A „Penna – az élő bölcsészet magazinja” kutatócsoportunk munkáját is bemutatta.

Tizenkét évvel a nagysikerű "Trianon-legendák" című kötet után a szerző újabb, a trianoni békeszerződést övező történetek nyomába eredt.

Egy száraz adminisztratív aktacsomó is rejthet csodálatos újdonságokat. 1920 májusában, egy hónappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium polgári iskolákat felügyelő VI/a osztálya kiadta a 41998/1920-as számú körrendeletet. Ebben felszólította a megmaradt ország polgári iskoláiban működő menekült tanárokat, hogy az összeomlás, a forradalmak, illetve az idegen megszállás során szerzett tapasztalataikat jelentésben foglalják össze. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs írása.

Ablonczy Balázs és Koloh Gábor írása – Bátorfy Attila grafikájának, térképeinek és ábráinak segítségével – különleges és látványos módon jeleníti meg az első világháború után a történelmi Magyarország egyik legváltozatosabb régiójából, a Szepességből a „trianoni Magyarországra” érkezettek történetét.

Kutatócsoportunk tagjai az 1918 utáni menekültek kérdését járták körül „A Trianon utáni menekültek hétköznapjai” című új dokumentumfilmben.

Az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretei között a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán kutatócsoportunk tagjainak részvételével került sor szakmai programra.

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában beszégettek Horváth Szilárddal.

A Trianon 100 Kutatócsoport, a Budapesti Francia Intézet és a Francia Nagykövetség „Trianon, 100 évvel később. Új történelmi megközelítések” címmel szervez közös konferenciát 2021. október 14–15-én.

Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője szeptember 22-én délután „Vagonok, barakkok, telepek – menekültek a Trianon utáni Magyarországon” címmel tart előadást az Állami lakótelepiek 12. találkozóján.

A dévai és szászvárosi tanárok impériumváltást követő pályájának elemzése után Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője ezúttal a petrozsényi gimnázium oktatóinak választási lehetőségeit vizsgálja.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „A magyar külpolitika a Horthy-korszakban” címmel rendez tudományos műhelykonferenciát a két világháború közötti Magyarország kétoldalú kapcsolatairól június 25-én, pénteken.

A Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely történelmi podcastjében Ablonczy Balázst, kutatócsoportunk vezetőjét és Egry Gábort, a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet főigazgatóját Kanyó Ferenc kérdezte Trianonról.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100” című kiállításhoz kapcsolódó „Olvassuk Trianont” sorozatának ötödik részében Parádi Andrea irodalomtörténész Ablonczy Balázzsal, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével, valamint Hicsik Dóra helytörténésszel, a Szabadkai Városi Múzeum főkönyvtárosával beszélgetett.