Glant Tiborral, kutatócsoportunk tagjával Váradi Katalin készített interjút az Újkor.hu Portré rovatában.

A Századok 2020/3. számában megjelent tanulmányában a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Glant Tibor a magyar-amerikai kapcsolatok 1919-es alakulását vizsgálta meg.

A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, Glant Tibor szerkesztésében jelent meg a kutatócsoport legújabb kötete "Az Egyesült Államok útja Trianonhoz. Az Inquiry és Magyarország jövője, 1917-1918" címmel.

Ma száz éve, hogy Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök a Kongresszus két házának összevont ülésén elmondott beszédében összefoglalta az Egyesült Államok akkori hadicéljait. Ezt nevezzük „14 pont”-nak.

A mellékelt képeslapon két olyan szobrot látunk, amelyek régen nincsenek már meg. A huszadik századi Közép–Európa történetét talán a szobrok jövése – menése írja le legjobban. Budapesten Szoborparkot hoztak létre a kommunizmust soha meg nem tapasztalt nyugati turisták számára, Pótó János pedig kiváló könyvében (Az emlékeztetés helyei, 2003) írta le a rendkívül „sportos” (értsd: emlékmű létére szokatlanul mozgékony) Bandholtz-szobor történetét. De ez nem csak nálunk van így.