„Keresztény alázattal folyamodunk tehát az Ecclesia Militans hatalmas segítségéhez”

1919 őszén-telén, az ország nagy részének román megszállása idején Budapest gabonaellátása alig volt biztosított. A Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztossága nagy küzdelem árán tudta csak napról napra biztosítani a Budapest kenyérellátásához szükséges gabonát. A kormánynak nem volt ereje, lehetősége, hogy rekvirálja az élelmiszert, mint a háború éveiben. A kétségbeejtő helyzetben az egyházak segítségét is igénybe kívánták venni, ahogy arról a kormány és az egyházi vezetők közötti 1919. novemberi levélváltás is tanúskodik. (A leveleket Bódy Zsombor bocsátotta a Trianon100 rendelkezésére.)

Glant Tibor: Emlékezetpolitika – egy képeslap kapcsán

A mellékelt képeslapon két olyan szobrot látunk, amelyek régen nincsenek már meg. A huszadik századi Közép–Európa történetét talán a szobrok jövése – menése írja le legjobban. Budapesten Szoborparkot hoztak létre a kommunizmust soha meg nem tapasztalt nyugati turisták számára, Pótó János pedig kiváló könyvében (Az emlékeztetés helyei, 2003) írta le a rendkívül „sportos” (értsd: emlékmű létére szokatlanul mozgékony) Bandholtz-szobor történetét. De ez nem csak nálunk van így.