Ablonczy Balázs előadása az SZTE Szabadegyetemen

Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást a trianoni békeszerződés társadalmi következményeiről.

A „beköltözőkről” – ratifikáció előtt

A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon „a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről” címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt.)

Az azonnali Trianon 100 podcastja Ablonczy Balázzsal

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában Ablonczy Balázs beszélt a békeszerződést követő menekülthullámról és menekültpolitikáról.

Benedek Elek visszatérése a Székelyföldre Trianon után

Születésének 160. évfordulóján számos cikk, híradás, videó emlékezett meg a legendás székely íróról, politikusról, lapszerkesztőről, Benedek Elekről (1859–1929). Életművének máig homályos pontja, hogy a gazdag életúttal és irodalmi munkássággal rendelkező alkotó, aki bizonyos értelemben megteremtette a magyar gyerekirodalmat, 1921. július-augusztus fordulóján hazatelepedett Erdélybe. Ablonczy Balázs a „székely mesemondó” visszatérésének körülményeit árnyalja írásában.

Menekültadatbázis a Trianon 100 honlapján

Dékány István „Trianoni árvák” című könyvének (Noran Libro, 2018) mellékleteként megjelent egy adatbázis, amely a trianoni békeszerződés aláírásának aktuális évfordulója előtt néhány nappal a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport honlapjára is felkerült.

15 ezer név Trianonról

A Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a „Trianoni árvák” című könyv szerzőjével és a Noran Libro kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikál. Ez nem csak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Hírlapok, levéltári források, hivatalos összeírások segítettek ennek a hatalmas adatmennyiségnek az előállításában. Természetesen ez a 15 ezer családfő a sokszázezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

A trianoni menekültek adatbázisa

A Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a „Trianoni árvák” című könyv szerzőjével és a Noran Libro kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikál. Ez nem csak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Hírlapok, levéltári források, hivatalos összeírások segítettek ennek a hatalmas adatmennyiségnek az előállításában. Természetesen ez a 15 ezer családfő a sokszázezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

Hírek a népköztársaság utolsó heteiből

A Budapesti Hírlap 1919. március 9-i lapszáma vegyes hírekkel szolgált. Optimizmust sugallt – mivel a béke közeledésére utalt – a blokád megszüntetését üdvözlő vezércikk, csakúgy, mint a készülő békefeltételekről vagy a „tótországi autonómiáról” szóló rövid hír (igaz, a szlovák többségű régió akkorra már kikerült a magyar kormányzat ellenőrzése alól). Ugyanakkor a felvidéki és erdélyi feszültségek továbbra is jelezték az ország helyzetének súlyosságát (a kávéházi pincérek elhúzódó sztrájkjáról nem is beszélve).

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép Európában

Múlt heti, ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció című konferenciánk ismertető videója már elérhető a youtube-csatornánkon.

Konferencia

November 9-10-én került sor az MTA Tóth Kálmán utcai épületében a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciájára „Úton – menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában” címmel. A kétnapos, sűrű programú rendezvényen számos hazai és külföldi szakember vett részt, és osztotta meg kutatási eredményeit a résztvevőkkel. A Hajnal István Kör két évvel ezelőtti éves konferenciája is a migráció témáját járta körül, de a mostani alkalomhoz hasonló, összegző konferenciára még nem került sor a magyar történettudományban az első világháború utáni menekültkérdésről.

Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciája.

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA-Lendület Trianon 100 kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszéke, abból a célból, hogy összegezze az eddig felhalmozott tudást a kérdésben, egyúttal új szempontokat fogalmazzon meg és utakat nyisson a kutatásban, Budapestre, 2018. november 9-10-én kétnapos konferenciát hirdet menekülés, háború utáni népességmozgás -mozgatás, menekültek integrációja témakörében.

Már sok absztrakt érkezett, de még hátra van két hét a jelentkezésig!

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Egy káplán patriálásai 1919-1922

Szűts István Gergely cikke a Pro Minoritate legújabb számában.

Menekülések és választások

Minden bizonnyal a vasutasok voltak az első állami alkalmazottak, akik megérezték az impériumváltást, és nem is akárhol: mivel Horvátországban a MÁV egyúttal a magyar államot is jelképezte, már 1918 október végén elkezdték leverni és eltüntetni a magyar feliratokat és elűzni a vasutasokat.

Kis bécsi menekülttörténet, 1914-1918

A bécsi Collegium Hungaricum épületétől alig néhány utcányira nagyrészt még ma is állnak azok az épületek, amelyekbe 1914 szeptemberétől a Galíciából és Bukovinából érkező menekültek beköltöztek. Szűts István Gergely írása az első világháborús bécsi menekülthelyzetről.

Szűts István Gergely: Egy repatriált arcképe

1918 és 1924 között a mai kutatások alapján 400-430 ezer személy menekült, költözött át az utódállamokból Magyarországra. Az ő történeteiket majd száz évvel az események után is alig ismerjük. Pontos számuk bizonytalan megállapítása mellett jobb esetben mindössze olyan kifejezések emlékeztetnek rájuk, mint a „kiutasított”, a „repatriált” vagy éppen a „vagonlakó”.

összesen: 19 db | 18 db/oldal

1 2