A Magyar–Román (Román–Magyar) Történész Vegyesbizottság XXV. ülése Aradon

A sűrű történelmű Maros parti városban 2022. október 26–29. között négy magyarországi és hét romániai történész tartott előadást és cserélt eszmét a magyar–román múlt számos kérdéséről, amelyek közül több napjainkban is aktuálisnak számít.

Interjú a „kérészállamokról” szóló kötet szerkesztőivel

Néhány napja jelent meg a „Kérészállamok. Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918–1921)” című könyv.

Román album az 1919-es magyar–román konfliktusról

A bukaresti Monitorul Oficial (a román Hivatalos Közlöny) kiadója reprezentatív albumot jelentetett meg 2019-ben, az első világháború végén lezajlott magyar–román konfrontáció századik évfordulója alkalmából. Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba ezt a kiadványt mutatja be 103 évvel a román hadsereg 1919. augusztus 4-i bevonulása után.

Henri Mathias Berthelot tábornok centenáriumi kultusza Romániában

Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója alkalmából nemcsak a „Nagy Egyesülést”, vagyis a román nemzeti egységet megvalósító román politikusokról, értelmiségiekről és katonákról emlékeztek meg Románia-szerte, hanem azokról a külföldi személyiségekről is, akik szintén szerepet játszottak ebben az eseménysorban.

Határmódosítási elképzelések a Magyarság olvasói leveleiben (2. rész)

A Magyarság a későbbiekben is folytatta az olvasók által beküldött javaslatok közreadását, amelyek – ahogy a szerkesztők fogalmaztak – „seregestül” érkeztek a laphoz.

Határmódosítási elképzelések a Magyarság olvasói leveleiben

Bár a trianoni békeszerződést a magyar közvélemény szinte egységesen elutasította, a revízió nyílt követelése az 1920-as évek elején – különösen nemzetközi viszonylatban – lekerült a napirendről. A revizionista propaganda csak az évtized második felében élénkült meg, amihez nagymértékben hozzájárult az a kampány is, amelyet egy brit sajtómágnás, Rothermere lord (Harold Sidney Harmsworth, Rothermere vikomtja) kezdeményezett.

Egy nemzet- és állameszme évszázados története

Magyarország szomszédságában több államszövetség is létezett (Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió), amelyek közül - eredeti formájában - egyik sem élte túl a 20. századot. Pedig mindegyik komoly eszmei, ideológiai alapokkal rendelkezett, mint a Csehszlovákiát legitimáló "csehszlovakizmus" is. Az alábbiakban kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba a csehszlovakizmusról 2019-ben megjelent cseh–szlovák tanulmánykötetről számol be.

Évfordulós falitérképek Csehszlovákiáról és Nagy-Romániáról

Magyarországon több térképes kiadvány is napvilágot látott a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából, de már korábban is forgalomban volt számos olyan munka – falitérképek, naptárak, plakátok stb. –, amelyek a történelmi Magyarországot, illetve annak felbomlását ábrázolták. Csehszlovákia, illetve Nagy-Románia létrejöttének 2018-as centenáriuma alkalmából északi és keleti szomszédunk sem mulasztotta el, hogy térképekkel is felidézzék a máig nosztalgikusan emlegetett „első köztársaság” és a „kiegészült Románia” korszakát, derül ki munkatársunk, Zahorán Csaba írásából.

A trianoni évszázad egyik szlovák olvasata

A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.

Tanulmány a századik évfordulókról

A brünni Masaryk Egyetem folyóiratában megjelent munkatársunk, Zahorán Csaba tanulmánya a 2018-2020 közötti román és magyar évfordulós megemlékezésekről.

A Trianon 100 Kutatócsoport tagjainak előadásai Beregszászon

Az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretei között a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán kutatócsoportunk tagjainak részvételével került sor szakmai programra.

Trianon külföldi nézőpontból

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában beszégettek Horváth Szilárddal.

Roman Holec Trianon – diadal és katasztrófa című könyvéről

Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.

Az 1919-es magyar–román háború román perspektívából

A román történeti tudatban sajátos kép él az 1919-es magyar–román háborúról. Munkatársunk ezt vizsgálta meg a Historia Special történeti folyóirat – a századik évforduló alkalmából megjelent – tematikus lapszáma alapján.

Zahorán Csaba hármas recenziója a BUKSZ-ban

Kollégánk a BUKSZ 2021/1. számában három olyan, a trianoni centenárium évében megjelent kiadványról ír, amelyek a békeszerződést és következményeit földrajzi szempontból, a térképek felől közelítik meg.

A "Trianon, Trianon!" című könyvről

2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.

Megjelent a Balkán-kronológia második kötete

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba is közreműködött a Balkánról szóló kronológia most megjelent második kötetének elkészítésében, amely „A nemzeti ál(la)mok bűvöletében, 1879–1918” címet viseli, és a régióhoz tartozó országok – Bulgária, Macedónia, Görögország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Románia és az egykori Oszmán Birodalom – eseménytörténetét mutatja be.

Trianonról a Central European Horizons folyóiratban

A Central European Horizons folyóirat 2021/1. számában Zahorán Csaba Trianon helyét vizsgálja a román emlékezetpolitikában.

összesen: 39 db | 18 db/oldal

1 2 3