A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által kiadott Trianon-dokumentumok és -tanulmányok sorozat legújabb, 11. kötetét a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Bencsik Péter jegyzi.

Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadvezetése hadműveleti területeket alakított ki a birodalom mindkét felében. A hadműveleti területeket belső és külső zónákra osztották, amelyekre eltérő előírások vonatkoztak. Belső hadműveleti zónának számított az aktív frontvonalakat övező terület, míg a külső zóna ennek hátországa, utánpótlási, illetve felvonulási területe volt, amelyen harcokra már nem számítottak. Kutatócsoportunk tagja, Bencsik Péter – akinek hamarosan megjelenik a „Demarkációs vonaltól államhatárig” című könyve – a magyar terület hadműveleti zónáit mutatja be alábbi írásában.

Kollégánk a „Trianon, 100 év után. Határon átnyúló együttműködés Közép- és Kelet-Európában” című, a Magyarországi Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet, a CESCI és az IFECO által közösen szervezett konferencián tartott előadást október 27-én.

A határőrizeti szervek feladatainak Trianon után is fontos részét képezte a határesemények (más szóval határincidensek) észlelése és jelentése. Bencsik Péter kollégánk egy ilyen incidenst vizsgál.

Fixl Antal német nemzetiségű pinkamiskei lakost 1920 januárjában országon belüli csempészet vádjával állították bíróság elé. A gabona szállítása állami monopólium volt, s azokat, akik ezt külön engedély nélkül tették akár belföldön is, több rendelet értelmében csempésznek tekintették. Bencsik Péter kollégánk írása egy újabb csempészperről.

A European Review of History – Revue européenne d'histoire folyóirat friss temaikus számában, amely az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlására fókuszál, megjelent kutatócsoportunk munkatársának tanulmánya.

1920. szeptember 3-án Berzence község külterületén a csendőrség megállított két, búzát szállító csurgósarkadi parasztgazdát és velük tartó társukat. Azzal vádolták meg őket, hogy a szállítmányt a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba akarták átcsempészni. Bencsik Péter, kutatócsoportunk tagja a két éven át húzódó per szálait göngyölíti fel.

Bencsik Péter, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást Csehszlovákia megalakulásának előzményeiről, valamint szerepéről a párizsi békekonferencián.

Kutatócsoportunk Trianon emlékezetére koncentráló szekcióval vett részt az „1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei” című 2019. november 28–30-i szegedi konferencián.