A trianoni békeszerződés megkötésétől szinte a második világháború befejezéséig tartó közel negyed évszázadot ugyan főként Horthy Miklós kormányzó nevével szokták jelölni, de - a maga sajátos alperiódusaival együtt - több szempontból is kontinuus időszak volt. Mohr Szilárd írása arra keresi a választ, hogy vajon ez a rendszer hogyan tekintett vissza lényegében saját születésének időszakára – a háborús összeomlástól a trianoni békéig – és legendáira a rendszer alkonyán, mintegy keretes szerkezetbe helyezve az említett érát.

Az Erdélyi Krónika történelmi portálon megjelent írásában Sárándi Tamás a Tanácsköztársaság napjait és annak előzményeit vizsgálja Szatmárnémetiben.

A Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely történelmi podcastjében Romsics Gergelyt, kutatócsoportunk munkatársát és Csunderlik Pétert, az ELTE BTK oktatóját, a Politikatörténeti Intézet munkatársát Kanyó Ferenc kérdezte a Tanácsköztársaság létrejöttéről, bukásának okairól, valamint emlékezetéről.

A Sic Itur ad Astra friss számában megjelent kutatócsoportunk munkatársának, Romsics Gergelynek a tanulmánya.

A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, Révész Tamás tavaly megjelent „Nem akartak katonát látni?” című monográfiáját ajánlja a hvg.hu.

Simon Attila írása egy különleges eseményről számol be, amelyre a Tanácsköztársaság fennállása alatti zaklatott időszakban került sor.

Megtelt a Bartók Béla úti Kelet Kávézó és Galéria, amikor december 16-án bemutatták a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kötetét, Révész Tamás „Nem akartak katonát látni?” című könyvét.

Megjelent a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb, a magyar állam 1918-1919-es katonapolitikájáról szóló kötete.

Révész Tamás most megjelent, a magyar állam 1918-1919-es katonapolitikájáról szóló könyve céljairól, tartalmáról és az általa hozott kutatási újdonságokról beszél.

Az első világháború hadi cselekményeit 1918 őszén fegyverszüneti egyezmények zárták le, 1919 januárjában pedig Párizsban összeült a békekonferencia. A tanácskozásokon csak a győztes hatalmak képviselői vettek részt. A veszteseket – az eredeti tervektől eltérően – később sem vonták be a megbeszélésekbe, csupán meghallgatták észrevételeiket, amelyeket azonban általában el is vetettek. A békeszerződésekben ily módon szinte kizárólag a győztesek akarata érvényesült, ez alól csak a török béke volt – részben – kivétel. A békekonferencián való részvétel ennek ellenére minden vesztes állam számára fontos volt. Kollégánk, Zeidler Miklós írása Magyarország meghívásának elhúzódó folyamatáról tudósít.

2019 decemberében jelenik meg Révész Tamás, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tagjának monográfiája „Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918-1919-ben” címmel.

Munkatársunk, Révész Tamás forrásközléséből a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen irányuló román propaganda egyik darabját ismerhetjük meg.

1919. április 19-én, Nagyszombaton vonultak be Szatmárnémetibe Cleante Davidoglu román vezérezredes csapatai, lezárva ezzel a magyar államiság időszakát, s megnyitva a Romániába történő betagozódás hosszú folyamatát. Sárándi Tamás forrásközlése ezt a pillanatot ragadja meg.

1919 májusában osztrák-magyar hadifoglyok kis csoportja egy búcsúlevelet fogalmazott meg, mielőtt otthagyták az olaszországi munkaszázadot. Levelükben azzal indokolták a döntésüket, hogy a bolsevizmus terjedése és a román támadás miatt nem ülhettek tétlenül, Magyarország megmentése érdekében el kellett szökniük. Juhász Balázs írása.

1919. június 7-én a Vörös Hadsereg sikeres felvidéki hadjáratát látva a Párizsban ülésező békekonferencia jegyzéket küldött Budapestre, amelyben felszólította a Tanácskormányt, hogy azonnal szüntessék be a hadműveleteket. A közvélemény által csak (első) Clemenceau-jegyzékként ismert távirat ekkor még homályos ígéretet tett arra, hogy a feltételek teljesítése esetén a Tanácskormányt meg fogják hívni a békekonferenciára.

A Népszava 1919. június 21-i száma a csehszlovák csapatok sikertelen ellentámadásai és a délszláv megszállás alá került területeken uralkodó állapotok ismertetése mellett röviden beszámolt a Szlovák Tanácsköztársaság megszervezésének legújabb fejleményeiről is.

A történelmi Magyarország peremterületeinek leválása, a magyar fennhatóság 1918 vége óta tartó, gyakorlatilag folyamatos visszaszorulása után a Magyar Tanácsköztársaság csapatai északon először megállították a csehszlovák előrenyomulást, majd sikeres ellentámadásba mentek át.

Beszélgetés a Tilos Rádió "Régen minden jobb volt" című, 2019. március 22-i adásában.