Kutatócsoportunk tagjai, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely a Tanácsköztársaság és a párizsi békekonferencia sajátos kapcsolatáról tartottak előadást 2019. május 10-én. A Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára közös előadás-sorozatának ötödik rendezvényét Bödők Gergely moderálta.

A csehszlovák csapatok ugyan május elején bevonultak Miskolcra, de hiába jelentette ki a csehszlovák politikai megbízott, hogy a város megszállása „végleges, mert amit ők egyszer karddal elfoglaltak, az az övék és ezen a tényen nem fog változtatni semmiféle párisi békekonferenciázás, vagy wilsoni elvek”, a magyar Vörös Hadsereg május 20-án visszafoglalta fontos ipari központot. A Népszavában Gyetvai János és Kéri Pál számoltak be az eseményekről, az utóbbi részletes tudósításban ismertetve a hadicselekményeket.

Kutatócsoportunk tagjai, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely a Tanácsköztársaság és a párizsi békekonferencia sajátos kapcsolatáról tartottak előadást 2019. május 10-én.

A Budapest Főváros Levéltára és a Trianon 100 Kutatócsoport által szervezett kétnapos konferencián a száz évvel ezelőtti Magyarországi Tanácsköztársaság legkülönfélébb témái kerülnek terítékre - a hatalomátvételtől a katonai helyzeten, a vörösterroron és a közegészségügyön át az antiszemitizmusig.

A Népszava 1919. április 29-i száma beszámol az április közepén megindított román offenzíva következtében egyre válságosabb hadi helyzetről, különösen a Nyíregyháza térségében vívott harcokról.

„Annak ellenére, hogy a Tanácskormány a fegyverszüneti szerződést teljes mértékben magáévá tette és az antanttal tárgyalásokat folytat, a románok a fegyverszüneti szerződés ujólagos flagráns megsértésével megtámadták az erdélyi határon álló csapatainkat. A támadást április 16-án kezdték és a mai napon folytatják” – írta a Népszava 1919. április 18-án. Másnap már nagyobb terjedelemben számolt be a román támadásról, amely a korábbi hónapok kisebb összecsapásaitól eltérően valódi offenzívának bizonyult – április 19-ére a román csapatok már el is foglalták Husztot, Szatmárnémetit, Nagykárolyt és Margittát, és Nagyvárad felé törtek előre.

A világháború szinte mindenhol megroppantotta a régi rendet Kelet- és Közép-Európában, különösen a vesztes országokban. Forradalmak, polgárháborúk, zavargások és tüntetések sora tört ki a régióban. Száz évvel ezelőtt a Népszava cikkének szerzője a bajorországi tanácsköztársaság kikiáltását a vörös forradalom gőzmozdonyának újabb állomásaként értékelte, amely „száguldva, mérföldes léptekkel rohan előre Kelet felől.”

A Pesti Napló 1919. április 5-i lapszáma bizakodó hangnemben számolt be Jan Christian Smuts brit tábornok budapesti küldetéséről, amely azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy talán lezárja a szomszédos hadseregek 1918 ősze óta tartó magyarországi előnyomulását.

A magyar kormánynak 1919. március 20-án átnyújtott újabb antant-jegyzék radikális fordulathoz vezetett a magyar belpolitikában. Az általános válsággal küszködő Berinkey-kormány nem vállalta az újabb meghátrálás következményeit és lemondott, majd miután a hatalom a munkáspártok kezébe került, a Magyar Népköztársaság március 21-én Magyarországi Tanács- (vagy más kifejezéssel Szovjet-) köztársasággá alakult át. Mai Krónikánkban a Vix-jegyzék ismertetését mutatjuk be néhány cikk segítségével.