Centenáriumi emlékérméken Besszarábia és Románia 1918-as egyesülése
A Román Nemzeti Bank négy új emlékérmét bocsátott ki a Nagy Egyesülés centenáriumának alkalmából.
Besszarábia egyesülése Romániával - és a komplikációk
„Besszarábia sorsa” – Romániával való egyesülése – szinte azonnal nemzetközi üggyé vált. Az etnikai elv alapján ugyanis Ukrajna is igényt tartott a térség egyes részeire, sőt még Bulgária is megnyilvánult a kérdésben. A Krónika legújabb része a Budapesti Hírlap 1918. április 13. és 14-i számaiból válogatott.
Besszarábia egyesülése Romániával és "irredentisták gyűlése" Rómában
Mai összeállításunk a besszarábiai fejleményekről szóló újabb tudósítások mellett - többek közt - egy másik fontos, az Osztrák-Magyar Monarchia sorsára kiható eseményt is felidéz: a Monarchia "elnyomott népeinek" római kongresszusát, amelyről egyaránt beszámolt Az Est és a Világ 1918. április 12-i száma.
Besszarábiai fejlemények: egyesülés
A Budapesti Hírlap 1918. április 11-i számának 4. oldalán ez a néhány sor adta hírül Besszarábia és Románia egyesülését:
Besszarábia sorsa
1918 tavaszán a magyar sajtóban kezdtek megszaporodni az oroszországi zűrzavar egyik mozgalmas színterével, Besszarábiával kapcsolatos hírek. A besszarábiai román nacionalista vezetés és a központi hatalmakkal a békefeltételekről tárgyaló román kormányzat ugyanis kihasználták a kínálkozó alkalmat, hogy helyreállítsák az 1812-ben kettévágott Moldva egységét. A Krónika következő részei ezt a folyamatot kísérik figyelemmel.
Béke a keleti fronton!
A Krónika legújabb része azt mutatja be, hogyan ismertette a Budapesti Hírlap 1918. márciusi 5-i száma a breszt-litovszki béke megkötését, valamint a Romániával folyó tárgyalásokat.
Románia békét kér
A Krónika aktuális része elsősorban Románia helyzetével foglalkozik, amely Oroszországnak a háborúból való fokozatos kiválásával vált tarthatatlanná. Az 1916 végén a moldvai Iaşi-ba menekülő román kormányzatnak ugyan orosz és francia segítséggel sikerült stabilizálnia a frontot és 1917 folyamán visszavernie a német–osztrák-magyar támadásokat, ám az oroszországi fordulat következtében zsákutcába került. 1918 elején békét kellett kérnie a keleten győzedelmeskedő központi hatalmaktól, erről számolt be a Budapesti Hírlap 1918. február 20-i száma, amely vezércikkét is Romániának szentelte.
„Az önrendelkezési jog nem puszta frázis, hanem parancsoló alapelve a cselekvésnek…” Wilson válasza a központi hatalmaknak
A Krónika legújabb részében azt mutatjuk be, hogyan ismertette Woodrow Wilson amerikai elnöknek az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszteréhez, Ottokar Czernin grófhoz intézett válaszát a Budapesti Hírlap 1918. február 13-i száma, mindez pedig milyen események kontextusába illeszkedett a keleti fronttól a Monarchia hátországáig.
Magyar mítosz vagy be nem tartott román ígéretek? Bárdi Nándor történész a gyulafehérvári határozatokról
Néhány nap múlva átlépünk a 2018-as évbe, amely egyúttal az első világháborút lezáró sorsfordító eseménysor századik évfordulója is. A közelgő „centenárium” – vagyis Erdély 1918-as Romániához csatolásának/csatlakozásának és Nagy-Románia létrejöttének évfordulója – pedig már jó ideje tematizálja a romániai közbeszédet.
Trianon hazugságok
Marosvásárhelyi Rádió
Interjú Ablonczy Balázzsal a Főtér.ro-n
Meglepte, hogy 2017-ben felmerülhetnek ilyen abszurd vádak – nyilatkozta a Főtérnek Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője, aki leszögezi: ez egy tudományos projekt, politikai hátsó szándékok nélkül.
Elmarad „Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja”
A román képviselőház 2017. február 17-én végleg elvetette azt a még 2015-ben benyújtott törvényjavaslatot, amely „Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napjává” nyilvánította volna június 4-ét.
December elseje és Trianon
Kollégánk, Zahorán Csaba november végét és december elejét Erdélyben töltötte, ahol – kutatási témájából kifolyólag – közvetlen közelből láthatta a december 1-i ünnepségeket.