A városháza nagytermében tartott tanácskozáson nyolc előadás hangzott el, amelyek a 18. századi alapítástól az 1919-es költöztetésen és a soproni fogadtatáson át egészen az utóbbi évekig – a jogutódlást tisztázó nemzetközi deklarációig – terjedő időszakot fogták át. Az emlékülés Sopronyi-Thurner Mihály egykori polgármester szobrának koszorúzásával kezdődött. Thurner polgármesternek ugyanis elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a kényszerű költözés után a főiskola végül Sopronban lelt új otthonra. A konferencia központi témája a selmecbányai főiskola kényszerű költözése, Sopronba való megérkezése és integrációja, valamint a nyugat-magyarországi felkelésben tanúsított szerepvállalása volt.

Kutatócsoportunk részéről Szűts István Gergely bevezető előadásként az 1910-es évek selmecbányai társadalmáról és gazdaságáról beszélt, külön kitérve a nemzetiségi viszonyokra, a többségében szlovák származású ipari munkásság helyzetére, a magyarosodás folyamataira és lokális jellegzetességeire is. Az előadás második felében a főiskola és Selmecbánya városának kapcsolatát, együttműködéseit, konfliktusait mutatta be, példákkal illusztrálva a főiskolai tanárok szerepét és befolyását a helyi politikai, gazdasági és kulturális életre. Az emléknap Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, volt soproni nemzetgyűlési képviselő szobrának megkoszorúzásával zárult.

A konferencia részletes programja itt tekinthető meg.