Az „Egy korszak vége. Az első világháború és egy új világrend születése. 1848-1918-2018 – egy megerősített nemzet” című konferenciát a BBTE Aula Magna dísztermében Ioan Bolovan (a BBTE rektorhelyettese és a Román Akadémia George Barițiu Történeti Intézet igazgatója) és Ovidiu Ghitta (a BBTE történelem- és filozófia karának dékánja) nyitották meg.

A könyvbemutatók után került sor a George Barițiu Történeti Intézetben a „Trianoni békeszerződés tárgyalói” című panelre, Marius Diaconescu (Bukaresti Egyetem) vezetésével. Az első előadó, Ablonczy Balázs (Trianon 100) Teleki Pál párizsi ténykedését mutatta be, elhelyezve béketárgyalásra való felkészülést és a békeküldöttség munkáját a későbbi miniszterelnök életpályájának kontextusában. Ezután Dumitru Preda (Bukarest) a román delegáció, különösen pedig Nicolae Titulescu szerepére koncentrált, kiemelve, hogy egyrészt ismerni kell mindkét (jelen esetben a román és a magyar) oldal nézőpontját, másrészt közzé kell tenni minél több forrást. Ezt követően Romsics Gergely (Trianon 100) a magyar Trianon-narratívák kialakulását ismertette, ahogy a magyar békeküldöttség tagjai megkonstruálták saját tevékenységük elbeszélését, keresve a kudarc okait és levonva a tanulságokat. Előadását egy vitaindítónak szánt felvetéssel zárta: vajon saját mitológiáink dekonstruálása mennyiben járul hozzá más mitológiák megkonstruálásához? A panelt Marius Diaconescu zárta, aki a Trianon 100 Kutatócsoport egyik első kiadványa, a Zeidler Miklós által szerkesztett kötet alapján mutatta be a románok és Románia ábrázolását a magyar feljegyzésekben (pl. a Tiszántúl kiürítése vagy a titkos, nem hivatalos magyar–francia tárgyalások kapcsán) – ami a bukaresti történész szerint meglehetősen feltáratlan téma a román történetírás számára. Az előadók felé több kérdés is érkezett, például a Teleki-féle „vörös térkép” kapcsán, amelyre válaszolva Ablonczy Balázs rámutatott a kifogásolt színhasználat alkalmazására más (pl. román) térképeken is.