Idén jelent meg a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport legújabb kötete, a „Háború, profit, Trianon – hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút?” című munka. A könyvről és a hozzá vezető útról Ablonczy Balázs beszélgetett a szerzővel, Rigó Mátéval.

Miként zajlott le az államfordulat a kassai pénzügyigazgatóság mikromiliőjében? Erről szól kollégánk, Szeghy-Gayer Veronika „Tost László, Kassa polgármestere” című munkájának hatodik fejezete, melyből most egy részletet közlünk. A kötet, amely olvasmányos stílusban dolgozza fel a csehszlovákiai magyar katolicizmus egyik emblematikus alakjának élettörténetét, 2022 elején jelenik meg a Kassai Magyarok Fórumának kiadásában, a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapjának a támogatásával.

„Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig” címmmel jelenik meg hamarosan kollégánk, Simon Attila új könyve a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában.

A dévai és szászvárosi tanárok impériumváltást követő pályájának elemzése után Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője ezúttal a petrozsényi gimnázium oktatóinak választási lehetőségeit vizsgálja.

Kollégánk a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2021/2. számában megjelent tanulmányában vizsgálja az impériumváltást.

Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője a dévai tanári pályákat bemutató írását követően azt vizsgálja meg, hogy a szászvárosi református kollégium oktatóinak életére milyen hatással volt az impériumváltás.

„Dévára 1918. december közepén vonultak be a román csapatok, és a berendezkedő román közigazgatás hamarosan hozzálátott az intézmények átvételéhez is, jóllehet a helyi sajtó szerint ez a váltás nagyon sokáig elhúzódott. Azt, hogy az 1918–1919-es impériumváltás milyen dilemmák elé állította a dévai főreáliskola tanárait, talán úgy lehet felmérni, ha vetünk egy pillantást a tanári kar tagjainak későbbi pályájára.”

A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, L. Balogh Béni írása az erdélyi impériumváltásról az Erdélyi Krónikában.

Az Archívnet legújabb, 2020/2 száma a "Megszállás, impériumváltás, Trianon - I." címet viseli. Kutatócsoportunk munkatársa, Szeghy-Gayer Veronika írása a kassai postások kálváriáját mutatja be a történelmi Magyarország felbomlása után.

Hamarosan megjelenik kollégánk, L. Balogh Béni (a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa) kötete az erdélyi impériumváltásról 1918–1919 fordulóján.

A történelmi Magyarország felbomlása idején egyszerre több „kérészállam” is létrejött a felső-magyarországi régióban – például a Szepesi Köztársaság vagy a Kelet-Szlovák Népköztársaság. Simon Attila írása két kevésbé ismert elképzelésre hívja fel a figyelmet.

Mint ahogy a többi erdélyi nagyvárosban is, a Szatmárnémetiben 1919-et követően berendezkedő közigazgatás a román lakosság alacsony számából fakadó szakemberhiánnyal küzdött. Ez megmutatkozott a városi élet minden területén, a közigazgatástól kezdve az egyesületeken át, egészen az egyházi életig. Sárándi Tamás forrásközlése ebbe a folyamatba nyújt bepillantást.

Kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika a Kassai Történelmi Társaság jubileumi konferenciáján adott elő.

1919. április 19-én, Nagyszombaton vonultak be Szatmárnémetibe Cleante Davidoglu román vezérezredes csapatai, lezárva ezzel a magyar államiság időszakát, s megnyitva a Romániába történő betagozódás hosszú folyamatát. Sárándi Tamás forrásközlése ezt a pillanatot ragadja meg.

Már szabadon letölthető a Századok 2018/6. száma, amelynek fókuszába a történelmi Magyarország felbomlása került. Az „Összeomlás 1918” címet viselő tematikus blokk hat tanulmányt tartalmaz, amelyek nagy részét a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tagjai írták. A lapszám terjedelmének vagy háromnegyedét kitevő szövegek a kutatócsoport műhelyében zajló munkának azt a szegmensét mutatják be, amely a különféle „részkérdések” feltárásából és kibontásából áll, megalapozva a későbbi szintéziseket vagy akár az esetleges újraértelmezéseket is.

A lőcsei Honvéd-emlékművet 1919 augusztusában szokolisták (a Sokol nevű cseh hazafias tornaegyesület tagjai) törték darabokra, és távolították el a város főteréről, ahol 1876 óta állt. Többek közt a szobor fejrésze is megtekinthető a lőcsei Szepesi Múzeumban, a régi városháza épületében rendezett kiállításon, amely az 1918-1919-es helyi impériumváltást mutatja be. A „Löcse [?] 1918 – Levoča 1919” címet viselő tárlatról munkatársunk, Szeghy-Gayer Veronika készített rövid összefoglalót.

A Budapesti Hírlap száz évvel ezelőtt, 1919. január 22-én megjelent száma az idegen csapatok bevonulása nyomán berendezkedő új - román és csehszlovák - hatalomról, a rövid ideig hivatalban lévő Linder Béla hadügyminiszter könyvéről és a kárpátaljai magyarság szervezkedéséről is beszámolt.

A privát történelmek és a köztörténelem számtalan, egymást konstituáló összefüggése kerül újra előtérbe, miközben kibomlik a személyes sorsokat meghatározó döntések feltételrendszere. Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs blogbejegyzése a Szeghy-Gayer Veronika által is felvetett témák némelyikét vizsgálja, ezúttal Erdély kontextusában.