Idén jelent meg a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport legújabb kötete, a „Háború, profit, Trianon – hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút?” című munka. A könyvről és a hozzá vezető útról Ablonczy Balázs beszélgetett a szerzővel, Rigó Mátéval.

„Itt egyébként általános a fölfogás, hogy a szövetség uj megkötése történelmi jelentőségü tény s bizonyos tekintetben a háboru fordulását jelenti. Az antant ugyanis most egy egyöntetüen megszervezett politikai és katonai hatalmi egységgel áll szemközt, a melyet sem fegyverrel, sem intrikával legyőzni nem lehet.” A Budapesti Hírlap 1918. május 15-i cikkei a spai egyezménnyel és más nemzetközi ügyekkel kapcsolatban szolgálnak újabb hírekkel.

„A most megujitott szerződés tehát egy szerencsés messzehordó ágyu, a mely száz mérföldről belelőtt ezekbe a kisded játékaiba az antantos diplomatáknak és minden országban szaladgáló eszközeiknek.” A Budapesti Hírlap 1918. május 14. száma már a címlapon számolt be a spai egyezményről. Krónikánk erről közöl néhány írást.

1918 tavaszán több olyan eseményre is sor került, amelyek jelentősen befolyásolták a nyugati nagyhatalmak viszonyulását az Osztrák-Magyar Monarchiához. Romsics Ignác három meghatározó mozzanatot emel ki: a breszt-litovszki békekötést 1918 márciusában, a Monarchia béketapogatózásainak botrányos kudarcát 1918 áprilisában („Clemenceau–Czernin affér”) és a Monarchia és Németország között májusban megkötött spai egyezményt.

A Budapesti Hírlap 1918. május 8-i lapszáma fontos eseményről adott hírt. Bár az első oldalakat a belpolitikai fejlemények – Wekerle Sándor harmadik kormányának átalakítása – töltötték meg, a 4–5. oldalon a lap részletesen beszámolt a bukaresti békéről. A központi hatalmak és Románia között május 7-én megkötött békeszerződés gyakorlatilag lezárta a keleti fronton vívott háborút.

A Krónika legújabb része azt mutatja be, hogyan ismertette a Budapesti Hírlap 1918. márciusi 5-i száma a breszt-litovszki béke megkötését, valamint a Romániával folyó tárgyalásokat.