Aláirták az oláh békét.
Budapest, máj. 7.
Az eredeti tervtől eltérően már ma közzétették a Romániával kötött békeszerződés szövegét. Bár egyelőre csupán az általános szerződés szövege fekszik előttünk, míg a pótmegállapodások, és pedig ugy a jogi mint a gazdasági természetüek hiányzanak, mégis megfelelő képet alkothatunk magunknak a szerződés jelentőségéről.
Az első pontot egy pótmegállapodás van hivatva kiegésziteni, a mely Romániát az irredenta agitációnak a jövőben való megfékezésére kötelezi. A második cikkely jelentőségét az a körülmény domboritja ki legjobban, hogy eddig hosszu évtizedek fáradozása ellenére sem lehetett Romániát a konzuli viszony rendezésére rábirni, a minek gazdasági életünk igen nagy kárát látta. Most azonban a jogi szerződések rendezni fogják ezt a kérdést.
A román haderők leszerelésére vonatkozó feltételek teljes mértékben garanciát nyujtanak a középponti hatalmaknak, hogy számukra a keleti kérdés elintéződött. A harmadik fejezetnek egyik legfigyelemreméltóbb pontja Dobrudzsának kettéválasztása. A Csernavoda–Konstanza vonaltól délre huzódó területet Románia azonnal köteles Bulgáriának átadni, míg az északi területet a szövetséges hatalmak veszik át. Ennek sorsáról a döntés csak később fog megtörténni, akkor, a midőn Törökország és Bulgária között az egyezség a kompenzáció kérdésében már létrejött. E fejezet 14. cikkelye a Magyarország és Ausztria javára végrehajtandó határkiigazitást részletezi. Pontosan körülirja a vonalat, eklatáns bizonyitékául annak, hogy itt nem annexióval állunk szemben, hanem a határvonalnak a hegygerincekről a völgyekbe való letolásáról van szó. Nagyobb területet csupán a három-ország-szögben kapunk, a hol a közelebbi kapcsolatot Magyarország és Bukovina között ki fogjuk szélesiteni. Hogy e területrész miként fog megosztani a monarkia két állama között, azt a két kormány között meginditandó tárgyalás fogja eldönteni.
Igen fontos rész a szerződés negyedik fejezete, a mely a hadikárpótlásra vonatkozik. A szerződő felek kölcsönösen lemondanak a hadikiadások megtéritéséről. A hadikárok megtéritésére azonban külön megállapodásokat létesitenek. Románia kénytelen lesz a nekünk okozott hadikárt megtériteni. A megszállott területek kiüritése csak későbbi időpontban megy végbe. Fontos intézkedéseket tartalmaz a 23. cikkely, a mely Romániát a középponti hatalmak által létesitett intézmények ipari üzemek, vasutak, hidak továbbá mindenféle épitési és renoválási munka megfizetésére kötelezi. Ez az intézkedés az eddigi békeszerződésekből teljesen hiányzott.
Elsőranguan fontos a dunagőzhajózás szabályozása. Ez a kérdés most már hatvan esztendős multra tekinthet vissza. A jövőben Anglia, Franciaország és Olaszország befolyása meg fog szünni. Románia ezentul nem szedhet félpercentes vámot a behozatal és kivitel után.
Katonai szempontból nagy jelentősége van a kérdés megoldásának, mert a középponti hatalmaknak immár szerződéses joguk van arra, hogy hadihajóik a Dunán egészen a torkolatig szabadon közlekedhessenek.
Még egy pontja van a szerződésnek, a mely megérdemli, hogy külön is felemlitsük és pedig az, a mely a vallásfelekezetek egyenjogusitására kötelezi Romániát.
Képaláírás: Amiről ellenségeink álmodoztak. Aktuális ez a kép éppen most, az annexió-mentes béke küszöbén. Két évvel ezelőtt még, mint kínos lidércnyomás nehezedett a lelkekre az a leplezetlen kapzsiság, amelylyel szomszédos ellenségeink – és részben áruló szövetségeseink is – szemet vetettek Szent István birodalmának határszéleire és nyiltan hirdették a monarchia földarabolásának szükségességét. Szerbia követelte a Duna-Tisza közének déli vármegyéit Horvát-Szlavonországgal együtt, Montenegró meg akarta kaparintani Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát, Olaszország „katonai sétával” akart bevonulni Trentinóba, Isztriába, Triesztbe és Fiuméba, Oroszország már kezében tartotta egész Bukovinát és Kelet-Galiciát, Románia pedig az erdélyi és az al-dunai vármegyék egy részére pislogott. Sorsot vetettek a monarchiára, mint Krisztus köntösére, mert azt hitték, hogy legyürhetik; és a monarchia, mikor ő maradt felül, nyiltan hirdeti most, hogy nem voltak hóditó céljai és győzelme dacára is annexió-mentes békét akar.
Forrás: Tolnai Világlapja XVIII. évf. 14. sz. 1918. március 30. 11. o.
A békekötés aláirása.
Bukarest, máj. 7.
A Romániával kötött békeszerződést ma délben 12 órakor a cotroceni kastélyban aláirták. Az aláirással befejezték azt a nagyméretü diplomáciai munkát, a melyet a Romániával való béke megkötésére forditottak és ezzel egész keleti arcvonalunkon megtörtént a hadiállapotból a béke állapotába való átmenet.
A békeszerződés.
A Németország, Ausztria és Magyarország, Bulgária és Törökország, más részről Románia között létrejött békeszerződés a következőképpen hangzik:
Németország, Ausztria és Magyarország, Bulgária és Törökország egyrészről, Románia másrészről, ama kivánság által vezetve, hogy a köztük levő hadiállapotot befejezzék és népeik békés viszonyait politikai, jogi és gazdasági területen ismét helyreállitsák, elhatározták, hogy a Buftea-ban 1918. március 5-én aláirt előzetes békeszerződést végleges békeszerződéssé változtatják, a melynek következtében a fent jelzett államok kormányainak képviselői a béketárgyalás továbbfolytatása után Bukarestben összeültek és érvényes és kellő alapú meghatalmazásaiknak felmutatása után ezekben a rendelkezésekben egyeztek meg:
A béke helyreállitása.
1. fejezet. A béke és barátság helyreállitása:
I. szakasz. Németország, Ausztria és Magyarország, Bulgária és Törökország egyrészről, Románia másrészről kijelentik, hogy a hadiállapot köztük befejeződött. A szerződést kötő felek elhatározták, hogy ezentúl békében és barátságban élnek egymással. II. szakasz. A szerződési kötő felek között diplomáciai és konzuli viszonyt a békeszerződés ratifikálása után azonnal ismét helyreállitják. Mindkét fél konzuli képviselete ügyében további megegyezések fognak történni.
A román haderő leszerelése.
A békeszerződés 2. fejezete, mely a IV–IX. szakaszt foglalja magában, a román haderő leszereléséről rendelkezik. E szakaszok értelmében a román hadsereg folyamatban levő leszerelését a békeszerződés aláirása után az ebben megállapitott rendelkezések szerint fogják végrehajtani. Az általános katonai hivatalok, felsőbb parancsnokságok és katonai intézetek megmaradnak oly mértékben, a mint erről a legutolsó békeköltségvetésben intézkedtek. Besszarábiában két gyaloghadosztály és két lovashadosztály hadilétszámon marad mindaddig, mig Ukrajna felől Románia határát többé veszedelem nem fenyegeti. A többi nyolc hadosztály Moldvában csökkentett békelétszámon marad. Azok a román csapattestek, a melyek békében nem álltak fenn, feloszlanak. A fölöslegessé vált hadianyag az általános béke megkötéséig a szövetséges haderőknek a megszállott román területen levő főparancsnokságának adandók át megőrzés végett, a hol román raktárcsapatok fogják őrizni. A leszerelt román csapatok a megszállott román területek kiüritéséig Moldvában maradnak. A román folyóvizi és tengeri haderők a besszarábiai viszonyok tisztázódásáig teljes legénységüket és felszerelésüket megtartják.
Azokon a területeken levő állami vagyon, a melyekről Románia lemondott, kárpótlás és teher nélkül, a rajta nyugvó összes magánjogok föntartása mellett az e területeket megszerző államokra megy át. Egyébként ezek az államok külön fognak megegyezni e területek eddigi lakosságának állampolgársága, az uj határok folytán szétválasztott közigazgatási községkerületek vagyonának, továbbá a különböző hivatalok irattárainak különválasztására s az uj határok kezelésére vonatkozólag.
Hadikárpótlás nincs.
A 4. fejezet a hadikárpótlásokról szól.
A XIII. szakasz értelmében a szerződést kötő felek különösen lemondanak hadiköltségeiknek, vagyis a hadvezetésre forditott állami költségeknek megtéritéséről. A háborus károk szabályozása külön szerződésben fog megtörténni.
A megszállott területek kiüritése.
Az 5. fejezet a megszállott területek kiüritéséről rendelkezik.
A XIV. szakasz értelmében a szövetséges hatalmak haderői által megszállott román területeket később meghatározandó időpontban fogják kiüriteni. A megszállvatartás ideje alatt a megszállósereg ereje – a gazdasági üzemekben fölhasznált alakulatoktól eltekintve – hat hadosztályt nem fog meghaladni.
A békeszerződés ratifikálásáig a jelenlegi közigazgatás a mostanig gyakorolt jogositványával együtt megmarad, azonban a román kormány a békeszerződés aláirása után rögtön jogosult arra, hogy a hivatalnoki testület ujjászervezéséhez szükséges kinevezéseket és elbocsátásokat foganatositsa. A békeszerződés ratifikálása után a megszállott terület közigazgatását a román hatóságoknak adják át. A román hatóságoknak követni kell azokat a rendelkezéseket, melyeket a megszálló sereg parancsnokai a megszállott terület biztossága érdekében szükségesnek találnak.
A forgalmi berendezések mind, különösen vasut, posta és táviró további intézkedésig katonai igazgatás alatt maradnak. A főparancsnokságnak a pénz- és fizetési eszközforgalom szabályozásánál való közremüködését külön egyezmény fogja szabályozni. A biráskodást a megszállott területeken a román biróságok teljes mértékben ismét átveszik. A megszálló sereghez tartozók fölött azonban a hatáskör a szövetséges hatalmak részére marad föntartva. A megszálló sereg ellen elkövetett büntetendő cselekményekben katonai biróságok itélkeznek.
A megszállott és meg nem szállott terület közti forgalom ügyében a megszálló sereg főparancsnoksága a román kormánnyal a szükséges megegyezést meg fogja kötni.
A békeszerződés ratifikálása után a megszálló sereg sem pénzbeli, sem természetbeni rekvirálásokat eszközölni nem fog. A megszálló sereg főparancsnokságának az a joga, hogy az 1918. év termékeiből gabonát, hüvelyes veteményt, takarmányt, gyapjut és hust, továbbá fa- és kőolajtermékeket rekviráljon, fönmarad. A román belföldi szükséglet kiépitésére azonban kellő figyelemmel lesznek. E szempontból részletesebb megegyezést fog kötni a főparancsnokság a román kormánnyal.
A békeszerződés ratifikálásától kezdve a megszálló sereg föntartása, az e célból eszközölt rekvirálások beleértésével Románia költségére fog történni. A nem a megszálló sereg részére rekvirált dolgokat a ratifikálás után a szövetséges hatalmak maguk fizetik meg.
A polgári közigazgatás átadásának részleteiről külön megegyezés fog létesülni.
Azok a költségek, a melyeket a szövetséges hatalmak a megszállott területen saját maguk forditottak közmunkára, az ipari vállalkozásokat beleértve, az átadás alkalmával e hatalmaknak megtéritendők. A megszállott terület kiüritéséig az ipari vállalkozások katonai igazgatás alatt maradnak.
A dunai hajózás szabályozása.
A 6. fejezet a dunai hajózás szabályozását tartalmazza.
A XXIV. szakasz szerint Románia Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal, Bulgáriával és Törökországgal egy uj Dunahajózó szerződést fog kötni, a mely a Duna jogviszonyait hajózásra való alkalmasságának időpontjától szabályozza az alant kifejtett rendelkezések figyelembevételével és annak elismerése mellett, hogy a rendelkezések a dunai szerződés minden résztvevőjére egyaránt érvényesek. Az uj Dunahajózó szerződés tárgyalásai a békeszerződés ratifikálása után lehetően hamar kezdődjenek meg Münkhenben.
a) A folyónak Brailától lejebb eső részén e kikötő beleértésével az európai Duna-bizottságot eddigi jogositványai, előjogai és kötelezettsége mellett Dunatorkolati bizottság néven mint állandó intézményt fentartják a következő irányelvekkel:
1. A bizottság ezentul csupán amaz államok képviselőiből fog állani, a melyek a Duna mellett vagy a Fekete-tengernek európai partján feküsznek.
2. A bizottság illetékessége Brailától lejebb a Dunának összes ágára és torkolatára, nemkülönben a Fekete-tengernek az összefolyás-menti részeire kiterjed. A bizottság által a Szulina-ágra kibocsátott előirások amaz ágra vagy amaz ágnak részeire is megfelelően alkalmazandók, a melyekre nézve a bizottságnak nem volt, illetve nem volt kizáró illetékessége.
b) Románia a többi szerződő fél hajóinak szabad forgalmat biztosit a Duna romániai részén, beleértve a hozzátartozó kikötőket.
c) A félszázalékos román illetéket az ország kikötőibe bevitt, vagy onnan elszállitott áruk értéke után, az uj Duna hajózási akta életbelépése után, legkésőbb azonban a jelenlegi békeszerződés ratifikálása után öt évvel meg fogják szüntetni.
4. A Katarakta- és Vaskapu-vonal felöleli az Ó-Moldovától Turnu-Szeverinig terjedő egész folyamszélességet az egyik parttól a másikig, belefoglalva a közöttük fekvő összes folyamágakat és szigeteket. E szerint a Katarakta- és Vaskapu-vonal hajózhatóságának föntartása végett tett kötelezettségek, a melyeket Ausztria és Magyarország az első bekezdésben emlitett határozmányok alapján átvett és Magyarországnak adott át a végrehajtás céljából, épp ugy, mint a Magyarországra ebből származó külön jogok, helyet foglalnak az első bekezdésben közelebbről meghatározott Duna-vonalra. A folyó e részének parti államai Magyarországnak minden könnyitést megadnak, a melyeket ez az állam az általa ott végrehajtandó munkálatok érdekében követelni fog.
XXV. Románia a Duna-torkolati bizottság összeüléséig az európai Duna-bizottságnak birtokában levő összes tulajdonát rendszeresen fogja kezelni és kártól megőrizni.
XXVI. Németországnak, Ausztria és Magyarországnak, Bulgáriának, Törökországnak és Romániának joga van ahhoz, hogy a Dunán hadihajókat tartson. Ezek a folyón lefelé egészen a tengerig, a folyón fölfelé saját államterületüknek szélső határáig utazhatnak. Azonban egy másik állam partjával, vis major esetét kivéve, csupán ez állam diplomáciai uton megszerzendő beleegyezésével léphetnek érintkezésbe, vagy köthetnek ott ki. A Duna-torkolati bizottságban képviselt hatalmak mindegyikének joga van ahhoz, hogy a Duna torkolatán két könnyű hadihajót tartson állomáshajóként. Ezek külön meghatalmazás nélkül Brailáig felfelé bárhol tartózkodhatnak.
Az 1. és 2. bekezdésben emlitett hadihajókat a dunai vizen és kikötőkben, a hadihajóknak járó minden jog és kedvezés megilleti.
A hitvallások egyenlősitése.
A 7. fejezet a hitvallások egyenlősitéséről szól Romániában. Romániában a római katolikus, görög egyesült, ortodox bolgár, protestáns, mohamedán és zsidó vallásnak ugyanazon szabadság és ugyanazon törvényes, valamint hatósági védelem biztositandó, mint a minőben az ortodox-román kultusznak van része.
A valláskülönbségnek Romániában ne legyen a lakosság jogi állására, különösen politikai és polgári jogaira befolyása. Ez alapelvet annyiban is meg kell valósitani, a mennyiben Románia állam nélküli lakosságának polgári jogáról van szó, beleértve az ott mostanig idegennek tekintett zsidókat. E célból Romániában a békeszerződésnek ratifikálásáig törvényt hoznak.
Véghatározatok
A 8. fejezetben foglalt véghatározatok szerint a szövetséges hatalmak és Románia közti gazdasági viszonyokat külön szerződések szabályozzák. Ugyanez áll a köz- és magánjogi viszonyok ujból való helyreállitásánál, a polgári és hadi károk szabályozásáról, a foglyok és polgári internáltak kicseréléséről.
E békeszerződés ratifikálandó és a ratifikáló okmányok lehetőleg hamar Bécsben kicse- rélendők. E békeszerződés, a mennyiben mást nem tartalmaz, ratifikálásával egyidejüleg lép életbe.
Ennek bizonyságául a meghatalmazottak e békeszerződést aláirták és hivatalos pecsétekkel ellátták.
Kiállitották öt eredeti példányban Bukarestben, 1918 május 7-én.
Képaláírás: Ahol a román békéről tanácskoznak. A kotroceni királyi kastélyban ültek össze a román béketárgyalásokra kiküldött delegátusok. A tárgyalások most szünetelnek, de remélhető, hogy ujból való megkezdésük után eredményre fognak vezetni. Cotroceniben készültek fényképfelvételeink: 1. A román delegátusok megérkezésé a kastély elé. 2. A királyi kastély ugynevezett „arany terme”, ahol a delegátusok megkezdték a tárgyalásokat. Aranycirádákkal dusan ékitett falairól és butorairól nevezték el „arany terem”nek.
Forrás: Tolnai Világlapja XVIII. évf. 14. sz. 1918. március 30. 15. o.
Mackensen pohárköszöntője.
Bukarest, máj. 7.
Azon a vacsorán, a melyet Mackensen vezértábornagy adott hétfőn este a békedelegátusok tiszteletére, Marghiloman miniszterelnök, Arion külügyminiszter és román delegátusok is résztvettek. A vezértábornagy méltatta felköszöntőjében az elvégzett nagy államférfiui munkát és üdvözölte a meghatalmazottakat az elért szép eredményhez. Kiemelte felköszöntőjében, hogy a román béke megkötésével keleten teljesen véget ért a háboru. Azt a reménységét fejezte ki, hogy Romániára ennek a békének az alapján boldog jövendő fog elkövetkezni. Végül fölhivta a jelenlevőket, üritsék poharukat hazájuk felvirágzására, boldogulására és egymáshoz való barátságára.
Burián báró visszautazott Bécsbe
Bukarest, máj. 7.
Burián báró külügyminiszter ma délután két órakor az osztrák és magyar delegáció tagjaival Bécsbe utazott. A középponti hatalmak delegátusai a román delegátusokkal együtt tegnap este tartották az utolsó érdemleges ülést. Ezt miegelőzően az összes delegátusok Mackensen vezértábornagy vendégei voltak bucsuebédre.
