Ablonczy Balázs legújabb kötetének megjelenéséről, amely a modern magyar történelem egyik meghatározó eseménysorát hozza emberközelbe, a kolozsvári Krónika is beszámolt.

A csehszlovák csapatok ugyan május elején bevonultak Miskolcra, de hiába jelentette ki a csehszlovák politikai megbízott, hogy a város megszállása „végleges, mert amit ők egyszer karddal elfoglaltak, az az övék és ezen a tényen nem fog változtatni semmiféle párisi békekonferenciázás, vagy wilsoni elvek”, a magyar Vörös Hadsereg május 20-án visszafoglalta fontos ipari központot. A Népszavában Gyetvai János és Kéri Pál számoltak be az eseményekről, az utóbbi részletes tudósításban ismertetve a hadicselekményeket.

Száz évvel ezelőtt, 1919 májusának első napjaiban, egyre szorongatottabbá vált a Magyarországi Tanácsköztársaság helyzete. Miközben a főváros vörösbe öltöztetve ünnepelte május elsejét, a román és a csehszlovák frontról is egyre rosszabb hírekről számolt be a Népszava.

A világháború szinte mindenhol megroppantotta a régi rendet Kelet- és Közép-Európában, különösen a vesztes országokban. Forradalmak, polgárháborúk, zavargások és tüntetések sora tört ki a régióban. Száz évvel ezelőtt a Népszava cikkének szerzője a bajorországi tanácsköztársaság kikiáltását a vörös forradalom gőzmozdonyának újabb állomásaként értékelte, amely „száguldva, mérföldes léptekkel rohan előre Kelet felől.”