Kutatócsoportunk tagjai is közreműködtek abban a 2021-ben elkészült dokumentumfilmben, amely Magyarország 1919-es román megszállását mutatja be. "A román megszállás" című, közel egyórás alkotást június 24-ig lehet megtekinteni a médiaklikk oldalán.

A Pro Minoritate legújabb, 2022. nyári számának „Háborús utórezgések” című blokkjában kutatócsoportunk két tagja, Vallasek Júlia és Szűts István Gergely is publikált egy-egy tanulmányt.

A „Penna – az élő bölcsészet magazinja” kutatócsoportunk munkáját is bemutatta.

Tizenkét évvel a nagysikerű "Trianon-legendák" című kötet után a szerző újabb, a trianoni békeszerződést övező történetek nyomába eredt.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által kiadott Trianon-dokumentumok és -tanulmányok sorozat legújabb, 11. kötetét a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Bencsik Péter jegyzi.

A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós is részt vett azon a beszélgetésen, amelyet a Politikatörténeti Intézet szervezett még tavaly novemberben az első világháborút követő magyar irredentizmus tárgyi kultúrájáról.

Ablonczy Balázs és Koloh Gábor írása – Bátorfy Attila grafikájának, térképeinek és ábráinak segítségével – különleges és látványos módon jeleníti meg az első világháború után a történelmi Magyarország egyik legváltozatosabb régiójából, a Szepességből a „trianoni Magyarországra” érkezettek történetét.

A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.

A brünni Masaryk Egyetem folyóiratában megjelent munkatársunk, Zahorán Csaba tanulmánya a 2018-2020 közötti román és magyar évfordulós megemlékezésekről.

Kutatócsoportunk tagja, Krizmanics Réka frissen megjelent tanulmányában - “Trianon in Popular History in Late-Socialist and Post-Transition Hungary: A Case Study” - azt vizsgálta meg, hogyan jelent meg Trianon a kései államszocializmus, majd a rendszerváltás utáni időszak történelmi ismeretterjesztésében.

Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.

2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.

Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást a trianoni békeszerződés társadalmi következményeiről.

A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon „a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről” címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt.)

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában Ablonczy Balázs beszélt a békeszerződést követő menekülthullámról és menekültpolitikáról.

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.

A magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal, tartalmát tekintve – minthogy nem „győztes, kisantant” állammal álltunk szemben – sokkal nagyobb mozgásteret adott Magyarországnak. Éltünk is vele, amennyire lehetett. Sopron és a Pinka-völgy története talán közismert, az már kevéssé az, hogy a Mosoni-síkon is érdemben változott a határ az eredeti vázlathoz képest.

Az osztrák–magyar határ megvonása, különösen pedig a helyszíni határkijelölés lényegesen eltért a többi, „győztes” országgal létrejött trianoni határétól. Nem véletlen, hogy a legtöbb sikeres helyi revízió is itt jött létre. De mindezek előtt a csehek megpróbálták „elvágni” egymástól Ausztriát és Magyarországot.