Dokumentumfilm az 1919-es magyar-román háborúról
Kutatócsoportunk tagjai is közreműködtek abban a 2021-ben elkészült dokumentumfilmben, amely Magyarország 1919-es román megszállását mutatja be. "A román megszállás" című, közel egyórás alkotást június 24-ig lehet megtekinteni a médiaklikk oldalán.
Kutatócsoportunk tagjainak írásai a Pro Minoritate folyóiratban
A Pro Minoritate legújabb, 2022. nyári számának „Háborús utórezgések” című blokkjában kutatócsoportunk két tagja, Vallasek Júlia és Szűts István Gergely is publikált egy-egy tanulmányt.
Kutatócsoportunkról a Penna magazinban
A „Penna – az élő bölcsészet magazinja” kutatócsoportunk munkáját is bemutatta.
Ablonczy Balázs újabb Trianon-legendái
Tizenkét évvel a nagysikerű "Trianon-legendák" című kötet után a szerző újabb, a trianoni békeszerződést övező történetek nyomába eredt.
A Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kiadványa
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által kiadott Trianon-dokumentumok és -tanulmányok sorozat legújabb, 11. kötetét a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Bencsik Péter jegyzi.
Műhelybeszélgetés (nem csak) az irredentizmusról
A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós is részt vett azon a beszélgetésen, amelyet a Politikatörténeti Intézet szervezett még tavaly novemberben az első világháborút követő magyar irredentizmus tárgyi kultúrájáról.
Szepesi menekültek a trianoni Magyarországon
Ablonczy Balázs és Koloh Gábor írása – Bátorfy Attila grafikájának, térképeinek és ábráinak segítségével – különleges és látványos módon jeleníti meg az első világháború után a történelmi Magyarország egyik legváltozatosabb régiójából, a Szepességből a „trianoni Magyarországra” érkezettek történetét.
A trianoni évszázad egyik szlovák olvasata
A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.
Tanulmány a századik évfordulókról
A brünni Masaryk Egyetem folyóiratában megjelent munkatársunk, Zahorán Csaba tanulmánya a 2018-2020 közötti román és magyar évfordulós megemlékezésekről.
Krizmanics Réka új tanulmánya az EEPS-ben
Kutatócsoportunk tagja, Krizmanics Réka frissen megjelent tanulmányában - “Trianon in Popular History in Late-Socialist and Post-Transition Hungary: A Case Study” - azt vizsgálta meg, hogyan jelent meg Trianon a kései államszocializmus, majd a rendszerváltás utáni időszak történelmi ismeretterjesztésében.
Roman Holec Trianon – diadal és katasztrófa című könyvéről
Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.
A "Trianon, Trianon!" című könyvről
2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.
Ablonczy Balázs előadása az SZTE Szabadegyetemen
Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást a trianoni békeszerződés társadalmi következményeiről.
A „beköltözőkről” – ratifikáció előtt
A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon „a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről” címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt.)
Az azonnali Trianon 100 podcastja Ablonczy Balázzsal
Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában Ablonczy Balázs beszélt a békeszerződést követő menekülthullámról és menekültpolitikáról.
Az azonnali Trianon 100 podcastja Zeidler Miklóssal és Zahorán Csabával
Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.
Határmegállapítás a Mosoni-síkon és a Hanságban
A magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal, tartalmát tekintve – minthogy nem „győztes, kisantant” állammal álltunk szemben – sokkal nagyobb mozgásteret adott Magyarországnak. Éltünk is vele, amennyire lehetett. Sopron és a Pinka-völgy története talán közismert, az már kevéssé az, hogy a Mosoni-síkon is érdemben változott a határ az eredeti vázlathoz képest.
Egy Magyarországnak kedvező vasúti határ
Az osztrák–magyar határ megvonása, különösen pedig a helyszíni határkijelölés lényegesen eltért a többi, „győztes” országgal létrejött trianoni határétól. Nem véletlen, hogy a legtöbb sikeres helyi revízió is itt jött létre. De mindezek előtt a csehek megpróbálták „elvágni” egymástól Ausztriát és Magyarországot.