Trianonról a Károli Gáspár Református Egyetem podcastjében

A Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely történelmi podcastjében Ablonczy Balázst, kutatócsoportunk vezetőjét és Egry Gábort, a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet főigazgatóját Kanyó Ferenc kérdezte Trianonról.

Interjú Zahorán Csabával Trianon emlékezetéről

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Miért pont Trianon?

Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjének írása az index.hu-n.

Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban és történelemtanárok között

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport kutatássorozatot indított a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve a békeszerződés társadalmi megítélésével kapcsolatban. A mellékelt kutatási jelentésben két összefüggő, egy kvantitatív és egy kvalitatív módszerek alapján végzett kutatás eredményeit foglaljuk össze.

Egy országos közvéleménykutatás eredményei

A Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport 2020 májusában országos telefonos (CATI) közvéleménykutatást végzett a Soreco Research Kft. közreműködésével a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója kapcsán. A kutatás keretében megvizsgáltuk a békeszerződéssel kapcsolatos ismereteket, a vélt vagy valós előzményekhez, illetve következményekhez fűződő vélekedéseket, valamint a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket is.

Románia spirituális fővárosa

Kutatócsoportunk tagját, Zahorán Csabát, az erdélyi Gyulafehérvárra (Alba Iulia) vitte kutatási témája, ahol a Nagy Egyesülés Múzeumának megtekintése mellett bejárta a dél-erdélyi várost is. Fényképes összeállításunk azt szeretné érzékeltetni, miképp jelenik meg Gyulafehérvár gazdag, sokszínű múltja a mai a városképben, annak külső és belső terein.

Szeghy-Gayer Veronika: Az eperjesi hősök emlékműve

Ez a rövid, de sokszereplős történet tömören összefoglalja, hogy az első világháború emlékezete mennyire megosztotta az egyes nemzetiségi csoportokat, s adott esetben micsoda konfliktusokat gerjesztett a kis közösségeken belül. De talán még többet mond el zsidók és nem zsidók, zsidók és magyarok viszonyáról.