A Budapesti Hírlap 1919. március 9-i lapszáma vegyes hírekkel szolgált. Optimizmust sugallt – mivel a béke közeledésére utalt – a blokád megszüntetését üdvözlő vezércikk, csakúgy, mint a készülő békefeltételekről vagy a „tótországi autonómiáról” szóló rövid hír (igaz, a szlovák többségű régió akkorra már kikerült a magyar kormányzat ellenőrzése alól). Ugyanakkor a felvidéki és erdélyi feszültségek továbbra is jelezték az ország helyzetének súlyosságát (a kávéházi pincérek elhúzódó sztrájkjáról nem is beszélve).

A háborús vereség, a nemzetiségi elitek elszakadási nyilatkozatai, a bevonuló idegen csapatok, az újabbnál újabb – és egyre beljebb húzódó – demarkációs vonalak 1919 elejére már a szélesebb nyilvánosság számára is jelezték, hogy a történelmi Magyarország integritása valóban veszélyben forog. A Budapesti Hírlap 1919. február 26-i számában megjelent cikk a békeelőkészítő munkálatok és a későbbi revizionista diskurzus egyik fontos érvére, a Kárpát-medence - és a Magyar Királyság - földrajzi egységére koncentrál.

A mai Krónika az 1918. szeptember 28-án megjelent lapokból szemezget. A bolgár front összeomlása megrendítette a központi hatalmak pozícióit Délkelet-Európában, lázba hozva mind a Monarchia, mind Németország vezetőit és közvéleményét. És bár a hadvezetőség sürgős intézkedéseket foganatosított, a helyzet komolysága a Budapesti Hírlap cikkeiből is kiérződik. Ugyanakkor kevésbé látványos, de nem kevésbé baljós hírek érkeztek a hátországban terjedő spanyolnátháról is.

A Romániával kötött békével megnyílt lehetőségek latolgatása, a hadi cselekmények alakulásának és az ausztriai és magyarországi belpolitika fejleményeinek ismertetése mellett pár aprónak tűnő, mégis fontos hír jelent meg a Budapesti Hírlap 1918. június 14-i lapszámában.

„A most megujitott szerződés tehát egy szerencsés messzehordó ágyu, a mely száz mérföldről belelőtt ezekbe a kisded játékaiba az antantos diplomatáknak és minden országban szaladgáló eszközeiknek.” A Budapesti Hírlap 1918. május 14. száma már a címlapon számolt be a spai egyezményről. Krónikánk erről közöl néhány írást.

A Krónika ünnepi kiadásában három magyarországi napilap – a Budapesti Hírlap, a Népszava és Az Est – március 15-e alkalmából megjelent írásaiból válogattunk.

A Krónika aktuális része elsősorban Románia helyzetével foglalkozik, amely Oroszországnak a háborúból való fokozatos kiválásával vált tarthatatlanná. Az 1916 végén a moldvai Iaşi-ba menekülő román kormányzatnak ugyan orosz és francia segítséggel sikerült stabilizálnia a frontot és 1917 folyamán visszavernie a német–osztrák-magyar támadásokat, ám az oroszországi fordulat következtében zsákutcába került. 1918 elején békét kellett kérnie a keleten győzedelmeskedő központi hatalmaktól, erről számolt be a Budapesti Hírlap 1918. február 20-i száma, amely vezércikkét is Romániának szentelte.

A Krónika legújabb részében azt mutatjuk be, hogyan ismertette Woodrow Wilson amerikai elnöknek az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszteréhez, Ottokar Czernin grófhoz intézett válaszát a Budapesti Hírlap 1918. február 13-i száma, mindez pedig milyen események kontextusába illeszkedett a keleti fronttól a Monarchia hátországáig.

A Budapesti Hírlap 1918. február 12-i számának fő témáit a keleti – oroszországi – hadi helyzettel kapcsolatos hírek alkották. Az orosz béketárgyalások megszakadása következtében kialakult zavaros helyzet ismertetése mellett („Az orosz háboru vége békeszerződés nélkül”) a lap több cikket is szentelt az ukrán békeszerződésnek. A 2–3. oldalon megjelent írások bemutatták a békeszerződés tartalmát, valamint az éppen körvonalazódó független Ukrajnát.

Míg a Krónika előző részeiben a wilsoni pontok ismertetését mutattuk be az 1918. január 10-i és 11-i Budapesti Hírlap és Az Est cikkein keresztül, ezúttal a békejavaslatra adott osztrák-magyar és német reakciókról szóló cikkek közül szemezgetünk, betűhű formában.

Most induló sorozatunkban, a Krónikában főképp az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának és az új berendezkedés kialakulásának fontos eseményeire koncentrálunk. A korabeli magyarországi sajtó beszámolóiból csemegézve próbáljuk meg közelebb hozni a fordulatokban gazdag 1918–1920 közötti időszakot.