Ukránia.
Az alábbi térképen bemutatjuk az önálló Ukránia valószinü határait, melyek közül azonban a békeszerződés csak a nyugatinak északi részét állapitotta meg olyképpen, hogy egyrészt követi a régi osztrák-orosz határt, majd átmetszi Lengyelországot, egészen a Nárev forrásvidékéig. Másnyelvü lakossággal elvegyülten vannak még ukránok a most emlitett határrésztől nyugatra Lengyelországban, Galiciában, Bukovinában és Magyarország északkeleti csücskében is. Ukránia nyugati határának eddig még meg nem állapitott része Besszarábiában a Prut és a Dnyeszter között huzódik, Odesszától délre a Fekete-tengerig. Délen ez a tenger lesz Ukránia határa. Az északi néprajzi határ a Polézia-mocsaraktól huzódik keletnek. Keleti határa a Don vidékén a Choper folyó hosszában vonul el, majd eléri a Kaukázus elővidékét és a Kubán torkolatának vidékén végződik. Ez a néprajzi határ, a melytől a politikai határ többé-kevésbé különbözni fog. A valószinü nyugati politikai határ térképünkön látható.
Ezen az egységes ukrán területen körülbelül 32,700.000 ukrán él, míg az összes ukránok száma az 1910-iki statisztika szerint 34 és fél millió. Az ukrán teljesen önálló szláv nemzet, fejlődésének gyökerei a korai középkorba nyulnak. A hallgatag és zárkózott muszkával ellentétben az ukrán vidám és dalos természetü, nyelve pedig akként viszonyul az oroszhoz, mint a német a hollandushoz.
A régi kievi birodalom volt az ukránok első állami szervezete: ez az állam már a IX. század elején létezett. Az elmult évezred során az ukrán népre tömérdek csapás nehezedett, de mindenek ellenére, bár erősen meggyengült, megőrizte területét és sajátosságait. Oroszország hosszu küzdelemmel Lengyelország fölosztásai alkalmával Kelet-Galicia és Bukovina kivételével teljesen hatalmába keritette az ukrán nép lakta területet, majd az ukránok oroszositását iparkodott megvalósitani, a mi nem sikerült. A nemzeti öntudatot a hatalmas cárok sohasem tudták a népből kiirtani. Ukránia jelenlegi kulturfoka alacsony és keleteurópai mértékkel kell mérnünk. Régebben sokáig ingadozott a lengyel és orosz kulturbefolyások között, de végre önálló utra tért. Az ukrán nemzeti kultúra most van kialakulóban.
Ukrajna vázlatos térképe a Budapesti Hírlapban
Ukránia természeti kincseivel egyike a föld legértékesebb országainak. Földrajzi jelentősége rendkivül nagy, mert az ország a Fekete-tenger és Elő- és Középázsia küszöbén van. Területének háromnegyedrésze kedvező a földmüvelésre és a marhatenyésztésre. Kihasználható erdőterületének nagysága 110.000 négyszögkilométeri, a szántóföld területe 45,000.000 hektár. Buzában, rozsban és árpában évi termelése 150,000.000 métermázsa, a többi termények aránya pedig körülbelül azonos. Vastermelése 1905-ben 31,000.000 métermázsa, vagyis az orosz birodalom egész termelésnek 60 százaléka volt. Széntermelése ugyanebben az esztendőben az orosz széntermelés 79 százalékát tette. E néhány számból is látható, hogy az orosz birodalom háztartásában Ukránia vitte a legjelentősebb szerepet.
