Az ego-dokumentumok történeti relevanciája abban rejlik, hogy megismerhetjük a szubjektív múltat is – vagyis a történelem fontos szereplőinek, alakítóinak vagy akár a társadalom széles rétegeinek gondolatait, cselekedeteinek mozgatórugóit, következtetéseit stb. Mohr Szilárd írása azt mutatja be, hogy Fodor Ferenc geográfus, aki személy szerint több szempontból is érintett volt az ország szétesésében, illetve részt vett a magyar békedelegáció felkészülésében, hogyan élte meg a háborús vereség és a békeszerződés megkötése közti időszakot.

1918 októberétől kezdve minden magyar kormány készült a párizsi békekonferenciára. Végül csak az ellenforradalom győzelme után, a szövetségesek nyomására létrejött, ún. koncentrációs kormány kapott meghívást. A küldöttség tagjai számára a konferencia mind karrierjüket, mind világlátásukat meghatározó tapasztalattá vált. Zeidler Miklós az idei év során négy részben megjelenő sorozatának első blogbejegyzése.

Egy ismert, de keveset idézett levél, amelyet Teleki Pál, a békedelegáció fődelegátusa, hamarosan külügyminiszter írt mesterének, Lóczy Lajos földrajzprofesszornak 1920. márciusában, Neuilly-ből, a magyar békedelegáció szállásáról. (Részlet)