Az Erdélyi Krónika történelmi portálon megjelent írásában Sárándi Tamás a Tanácsköztársaság napjait és annak előzményeit vizsgálja Szatmárnémetiben.

Mint ahogy a többi erdélyi nagyvárosban is, a Szatmárnémetiben 1919-et követően berendezkedő közigazgatás a román lakosság alacsony számából fakadó szakemberhiánnyal küzdött. Ez megmutatkozott a városi élet minden területén, a közigazgatástól kezdve az egyesületeken át, egészen az egyházi életig. Sárándi Tamás forrásközlése ebbe a folyamatba nyújt bepillantást.

1919. április 19-én, Nagyszombaton vonultak be Szatmárnémetibe Cleante Davidoglu román vezérezredes csapatai, lezárva ezzel a magyar államiság időszakát, s megnyitva a Romániába történő betagozódás hosszú folyamatát. Sárándi Tamás forrásközlése ezt a pillanatot ragadja meg.

A forradalmak, rendszer- és impériumváltások egyik jellegzetes kísérőjelensége a szimbolikus térfoglalás. Ide tartozik a közterek és intézmények átnevezése is, ami révén az új elit látható és a mindennapokban is érzékelhető módon tudatja – és tudatosítja – a dolgok új rendjét.