A Magyarság a későbbiekben is folytatta az olvasók által beküldött javaslatok közreadását, amelyek – ahogy a szerkesztők fogalmaztak – „seregestül” érkeztek a laphoz.

Bár a trianoni békeszerződést a magyar közvélemény szinte egységesen elutasította, a revízió nyílt követelése az 1920-as évek elején – különösen nemzetközi viszonylatban – lekerült a napirendről. A revizionista propaganda csak az évtized második felében élénkült meg, amihez nagymértékben hozzájárult az a kampány is, amelyet egy brit sajtómágnás, Rothermere lord (Harold Sidney Harmsworth, Rothermere vikomtja) kezdeményezett.

A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós is részt vett azon a beszélgetésen, amelyet a Politikatörténeti Intézet szervezett még tavaly novemberben az első világháborút követő magyar irredentizmus tárgyi kultúrájáról.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „A magyar külpolitika a Horthy-korszakban” címmel rendez tudományos műhelykonferenciát a két világháború közötti Magyarország kétoldalú kapcsolatairól június 25-én, pénteken.

Zeidler Miklós kollégánk IV. Károly 1921-es két visszatérési kísérletéről beszélgetett ifj. Bertényi Ivánnal, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójával.

Megjelent a Századok 2020/4. száma, benne kollégánk tanulmányával.

Gróf Apponyi Albert az egyik legtekintélyesebb, külföldön is nagyra becsült magyar politikus volt. Trianon után haláláig ő volt a nemzet szónoka, Magyarország védőügyvédje a nemzetközi fórumokon. Zeidler Miklóssal, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával Bihari Dániel beszélgetett a 24.hu-n.

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.

Az első világháború hadi cselekményeit 1918 őszén fegyverszüneti egyezmények zárták le, 1919 januárjában pedig Párizsban összeült a békekonferencia. A tanácskozásokon csak a győztes hatalmak képviselői vettek részt. A veszteseket – az eredeti tervektől eltérően – később sem vonták be a megbeszélésekbe, csupán meghallgatták észrevételeiket, amelyeket azonban általában el is vetettek. A békeszerződésekben ily módon szinte kizárólag a győztesek akarata érvényesült, ez alól csak a török béke volt – részben – kivétel. A békekonferencián való részvétel ennek ellenére minden vesztes állam számára fontos volt. Kollégánk, Zeidler Miklós írása Magyarország meghívásának elhúzódó folyamatáról tudósít.

Uzonyi Anita írása a Zeidler Miklós által összeállított kötetről az ujkor.hu-n

Az MTA BTK Történettudományi Intézete és a Trianon 100 közös szervezésében megvalósult konferencia, kerekasztal és vitanap egyben az 1918-as háborús összeomlás egyes aspektusairól 2018. október 12-én.

Röviden a majdnem félidős Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tevékenységéről és terveiről.

1918 októberétől kezdve minden magyar kormány készült a párizsi békekonferenciára. Végül csak az ellenforradalom győzelme után, a szövetségesek nyomására létrejött, ún. koncentrációs kormány kapott meghívást. A küldöttség tagjai számára a konferencia mind karrierjüket, mind világlátásukat meghatározó tapasztalattá vált. Zeidler Miklós az idei év során négy részben megjelenő sorozatának első blogbejegyzése.

Marosvásárhelyi Rádió, 2017. november 8.