Kutatócsoportunk Trianon emlékezetére koncentráló szekcióval vett részt az „1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei” című 2019. november 28–30-i szegedi konferencián.

A Tolnai Világlapja 1919. február 22-én megjelent 8. számának egyik fényképén cseh katonák állnak a komáromi Duna-hídon. A felvétel tanúsága szerint a cseh csapatok Komáromnál is elérték a Dunát, a leendő magyar–csehszlovák államhatárt. A napilapok azonban már több mint egy hónapja beszámoltak Komárom cseh(szlovák) birtokbavételéről – a Budapesti Hírlap január 11-én tudósított az egy nappal korábbi cseh bevonulásról –, február második felében pedig már arról írtak, hogy javában zajlik a megszállt területeken való berendezkedés. A Délvidéken mindeközben sztrájk bontakozott ki, Erdély határán pedig egyre erősebbé vált a folyamatosan előnyomuló román csapatokkal szembeni fegyveres ellenállás.

Az ismert történésszel a 97 évvel ezelőtt kötött békeszerződés még feltáratlan aspektusairól beszélgettünk. Ablonczy Balázs vezeti azt az akadémiai kutatócsoportot, amely a századik évfordulóra készülve végez kutatásokat, olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a menekültügy, az új határok hatása az emberek mindennapjaira.