Román album az 1919-es magyar–román konfliktusról

A bukaresti Monitorul Oficial (a román Hivatalos Közlöny) kiadója reprezentatív albumot jelentetett meg 2019-ben, az első világháború végén lezajlott magyar–román konfrontáció századik évfordulója alkalmából. Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba ezt a kiadványt mutatja be 103 évvel a román hadsereg 1919. augusztus 4-i bevonulása után.

Henri Mathias Berthelot tábornok centenáriumi kultusza Romániában

Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója alkalmából nemcsak a „Nagy Egyesülést”, vagyis a román nemzeti egységet megvalósító román politikusokról, értelmiségiekről és katonákról emlékeztek meg Románia-szerte, hanem azokról a külföldi személyiségekről is, akik szintén szerepet játszottak ebben az eseménysorban.

Zalatnai emlékek 1918 őszéről

Egy száraz adminisztratív aktacsomó is rejthet csodálatos újdonságokat. 1920 májusában, egy hónappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium polgári iskolákat felügyelő VI/a osztálya kiadta a 41998/1920-as számú körrendeletet. Ebben felszólította a megmaradt ország polgári iskoláiban működő menekült tanárokat, hogy az összeomlás, a forradalmak, illetve az idegen megszállás során szerzett tapasztalataikat jelentésben foglalják össze. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs írása.

A "Trianon, Trianon!" című könyvről

2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.

A román hatalomátvétel kezdetei Erdélyben 1918 végén – 1919 elején

A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, L. Balogh Béni írása az erdélyi impériumváltásról az Erdélyi Krónikában.

A Mackensen-legenda

A trianoni békével kapcsolatos számtalan folklorisztikus történet közül az utóbbi időben kapott lábra az, amely arról szól, hogy a Balkánról és Romániából visszavonuló német, úgynevezett Mackensen-hadsereg felajánlotta, hogy megvédi Erdélyt a betörő román csapatoktól (akár a Székely Hadosztállyal közösen), ám a Károlyi-kormány ezt az ajánlatot elutasította, Mackensent pedig letartóztatta. Ablonczy Balázs írása a kérdés hátteréről.

Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés nagybányai visszhangja

1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen kihirdették Erdély Romániával való egyesülését. Az egyesülési határozatot Ion I. C. Brătianu miniszterelnök jelenlétében Bukarestben, december 14-én adták át I. Ferdinánd román királynak. Tíz nappal később a bukaresti kormány által elfogadott rendelettörvény kimondta Erdély Romániával való „örök” egyesülését. L. Balogh Béni írása „Gyulafehérvár” magyar visszhangjának egyik példáját mutatja be.

A Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériumának válogatott iratai

Hamarosan megjelenik kollégánk, L. Balogh Béni (a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa) kötete az erdélyi impériumváltásról 1918–1919 fordulóján.

Románia és az erdélyi kérdés

Kutatócsoportunk legfrissebb kiadványa, a „Románia és az erdélyi kérdés 1918–1920-ban” már kapható (vagy jelenleg inkább rendelhető). A kötet csaknem száz dokumentumát L. Balogh Béni, a magyar–román kapcsolatok tapasztalt kutatója válogatta és látta el egy közel 60 oldalas, a történeti kontextust bemutató tanulmánnyal.

A történeti Erdély román megszállása 1918–1919-ben

1918 novemberében Románia az utolsó pillanatban visszalépett az elveszítettnek tűnő háborúba. Csapatai alig két hónap leforgása alatt megszállták a történeti Erdélyt, ahol azonnal meg is kezdődött az új berendezkedés kiépítése. A korszak fontos román forrásaiból válogatva L. Balogh Béni ezeket az eseményeket idézi fel (a forráskiadvány megjelenése hamarosan várható).

Az igazságos nagyhatalmak és a fegyveres ellenállás

A Budapesti Hírlap 1919. január 26-i lapszámának vezércikke egyaránt jól szemlélteti a korabeli magyar nyilvánosságban jelen lévő hitetlenséget és hiú ábrándokat, amelyek a történelmi Magyarország felbomlását és az idegen térhódítást övezték.

Hírek az országból

A Budapesti Hírlap száz évvel ezelőtt, 1919. január 22-én megjelent száma az idegen csapatok bevonulása nyomán berendezkedő új - román és csehszlovák - hatalomról, a rövid ideig hivatalban lévő Linder Béla hadügyminiszter könyvéről és a kárpátaljai magyarság szervezkedéséről is beszámolt.

Gyulafehérvár és Erdély 1918 végén

1918 őszén drámai módon ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyarország története. A döntő mozzanatot az jelentette, hogy a háború utolsó szakaszában az antant magáévá tette a nemzeti önrendelkezés wilsoni elvét, és felkarolta a dualista berendezkedéssel elégedetlen nemzeti mozgalmakat. A katonai vereség így végül a Monarchia felbomlásához vezetett. Az „új Európa” alapjává a nemzeti elv vált, alkalmazása azonban meglehetősen szelektív módon, szinte mindenhol a vesztesnek kikiáltott nemzetek rovására történt.

Erdélyből el: Az 1918 utáni távozás és a maradás motívumai az emlékiratokban

A privát történelmek és a köztörténelem számtalan, egymást konstituáló összefüggése kerül újra előtérbe, miközben kibomlik a személyes sorsokat meghatározó döntések feltételrendszere. Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs blogbejegyzése a Szeghy-Gayer Veronika által is felvetett témák némelyikét vizsgálja, ezúttal Erdély kontextusában.

Egy káplán patriálásai 1919-1922

Szűts István Gergely cikke a Pro Minoritate legújabb számában.

Magyar mítosz vagy be nem tartott román ígéretek? Bárdi Nándor történész a gyulafehérvári határozatokról

Néhány nap múlva átlépünk a 2018-as évbe, amely egyúttal az első világháborút lezáró sorsfordító eseménysor századik évfordulója is. A közelgő „centenárium” – vagyis Erdély 1918-as Romániához csatolásának/csatlakozásának és Nagy-Románia létrejöttének évfordulója – pedig már jó ideje tematizálja a romániai közbeszédet.

Nagy Szabolcs új tanulmánya - „Az 1916-os erdélyi betörés egyes hatásai a háromszéki nemzetiségi együttélésre”

Kutatócsoportunk tagja, Nagy Szabolcs új tanulmánya – „Az 1916-os erdélyi betörés egyes hatásai a háromszéki nemzetiségi együttélésre” – a Belvedere Meridionale folyóirat 2017/3. számában az első világháborús Erdély interetnikus viszonyaiba nyújt bepillantást.

Információs háború Erdélyért

Háromszék, 2017. augusztus 19., szombat

összesen: 19 db | 18 db/oldal

1 2