Romsics Gergely történész és Mélyi József művészettörténész a Glosszában

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatában kutatócsoportunk munkatársa, Romsics Gergely beszélgetett Mélyi József művészettörténésszel a versengő emlékezetpolitikák konfliktusairól.

Zalatnai emlékek 1918 őszéről

Egy száraz adminisztratív aktacsomó is rejthet csodálatos újdonságokat. 1920 májusában, egy hónappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium polgári iskolákat felügyelő VI/a osztálya kiadta a 41998/1920-as számú körrendeletet. Ebben felszólította a megmaradt ország polgári iskoláiban működő menekült tanárokat, hogy az összeomlás, a forradalmak, illetve az idegen megszállás során szerzett tapasztalataikat jelentésben foglalják össze. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs írása.

A Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kiadványa

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által kiadott Trianon-dokumentumok és -tanulmányok sorozat legújabb, 11. kötetét a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Bencsik Péter jegyzi.

Hadműveleti területek az első világháború Magyarországán

Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadvezetése hadműveleti területeket alakított ki a birodalom mindkét felében. A hadműveleti területeket belső és külső zónákra osztották, amelyekre eltérő előírások vonatkoztak. Belső hadműveleti zónának számított az aktív frontvonalakat övező terület, míg a külső zóna ennek hátországa, utánpótlási, illetve felvonulási területe volt, amelyen harcokra már nem számítottak. Kutatócsoportunk tagja, Bencsik Péter – akinek hamarosan megjelenik a „Demarkációs vonaltól államhatárig” című könyve – a magyar terület hadműveleti zónáit mutatja be alábbi írásában.

A trianoni évszázad egyik szlovák olvasata

A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.

Tanulmány a századik évfordulókról

A brünni Masaryk Egyetem folyóiratában megjelent munkatársunk, Zahorán Csaba tanulmánya a 2018-2020 közötti román és magyar évfordulós megemlékezésekről.

Tudósítás az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román népgyűlésről

A Világ című polgári radikális napilap 1918. december 3-i száma részletes tudósítást közölt a két nappal korábban, december elsején lezajlott gyulafehérvári román népgyűlésről, amelyen a magyarországi románok képviselői kimondták az elszakadást Magyarországtól és az egyesülést Romániával.

Interjú Zahorán Csabával Trianon emlékezetéről

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Olasz–csehszlovák konfliktusok a Felvidéket megszálló hadseregben

A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovák légiókat vezető olasz tisztikar és a cseh és szlovák tisztek és legénység közötti ellentétek voltak. Munkatársunk, Simon Attila írása.

Határ Ausztriával

A Trianon után kialakult négy határszakaszból („Cseh-Szlovákország”, „Szerb-Horvát-Szlovén Állam”, Románia és Ausztria) az utóbbi minden szempontból kivételes volt. Ausztria nem volt győztes állam, így az, hogy egyáltalán igénnyel léphettek fel magyar területekért, kivételes volt.

Románia és az erdélyi kérdés

Kutatócsoportunk legfrissebb kiadványa, a „Románia és az erdélyi kérdés 1918–1920-ban” már kapható (vagy jelenleg inkább rendelhető). A kötet csaknem száz dokumentumát L. Balogh Béni, a magyar–román kapcsolatok tapasztalt kutatója válogatta és látta el egy közel 60 oldalas, a történeti kontextust bemutató tanulmánnyal.

Egy másik tervezet az Inquiry műhelyéből

Az Osztrák-Magyar Monarchia föderalizálásának tervét bemutató blogbejegyzésünkben már említettük, hogy a problémakörért felelős amerikai szakértő, Charles Seymour minden logikus megoldást megpróbált körbejárni. A wilsoni 14 pont után a – nagypolitika által determinált – szakmai kiindulási pont a Monarchia területi egységének megtartása mellett az államrend demokratizálása volt. A trialista tervek tulajdonképpen alternatív konföderációs tervek voltak, de két fontos kérdésben eltértek a korábban bemutatott verziótól. Nem hat, hanem csak három tagállamra osztották volna fel a Monarchiát, és három szereplőre kiterjesztve tartották volna fenn a „dualista” államrendet (pl. a delegációkat, a közös ügyek minisztériumait). Glant Tibor ezúttal a délszláv (jugoszláv) trialista elképzelést mutatja be.

Az Inquiry 1918. májusi konföderációs javaslata

A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Glant Tibor készülő forrásgyűjteményében az amerikai békeelőkészítő munkálatok anyagaiból mutat majd be néhányat a magyar olvasóközönségnek. Alább egy rendkívül izgalmas részletet közlünk, amely egy másféle alternatívát vázolt fel Magyarország (és az Osztrák-Magyar Monarchia) számára, mint ami végül megvalósult.

Egy kicsit minden magyar nemzetiségi is

Legalábbis ez volt az egyik üzenete azoknak a beszédeknek, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár "Kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek" nevű kiállításának ünnepélyes megnyitóján hangzottak el július 11-én, a Bécsi kapu téri épület kiállítótermében.

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA-Lendület Trianon 100 kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszéke, abból a célból, hogy összegezze az eddig felhalmozott tudást a kérdésben, egyúttal új szempontokat fogalmazzon meg és utakat nyisson a kutatásban, Budapestre, 2018. november 9-10-én kétnapos konferenciát hirdet menekülés, háború utáni népességmozgás -mozgatás, menekültek integrációja témakörében.

Mire való a történelem? Román történészek az egyesülésről

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba két román történész egy-egy írásán keresztül mutatja be a versengő történész szerepeket és történelemolvasatokat a romániai Nagy Egyesülés Centenáriumán.

Trianon hazugságok

Marosvásárhelyi Rádió

Könyv a magyar-japán kapcsolatok történetéről

Kutatócsoportunk tagja, Wintermantel Péter egy egzotikus témába, a magyar-japán kapcsolatok történetébe nyújt bepillantást. Kötetének bemutatója 2017. április 3-án, hétfőn lesz a Külügyi és Külgazdasági Intézetben.

összesen: 19 db | 18 db/oldal

1 2