A románok elszakadása Magyarországtól

Megalakitották a kormányzó-tanácsot

A Magyarországon lakó románok nemzetgyülése Gyulafehérvárt nagy ünnepségek között lezajlott. A nemzetgyűlés – mint a hangulatból előrelátható volt – kimondotta, hogy az összes románoknak Romániával való egyesülését kivánja; román területnek jelentse ki az egész Bánátnak a Maros, Tisza és Duna között fekvő területét is. A nemzeti tanács meg is valósitotta ezeknek a részeknek a miniszteriumát, amelyet kormányzótanácsnak nevezett el. Ennek élén miniszterelnöki hatáskörrel Maniu Gyula áll és tagjai azok a férfiak, akiknek nevei a románok lakta területek szeparatisztikus mozgalmaival kapcsolatosan régóta ismeretesek.

A gyulafehérvári nemzetgyülésről kiküldött tudósitónk alábbi jelentései számolnak be.

Kikiáltják Nagyromániát

Szombaton délután ültek össze értekezletre a nemzeti tanács és a komité tagjai, hogy megállapodjanak abban a határozati javaslatban, amelyet a vasárnapi nemzetgyülésen előterjesztenek. Amikor szombaton éjjel tudósitásomat telefonba mondtam, csak a beavatottak tudták, de teljesen eltitkolták. hogy a románság nem csak óhaját nyilvánitja ki a Romániához való csatlakozás iránt, de a csatlakozást proklamálja is. Az éjjeli órákban a kávéházak, a vendéglők zsúfolásig megteltek. Beszéd beszédet követett. Romániából megérkezett egész sereg emigráns: élükön Goga Ernő, Goga Oktávián fivére, aki a néphez szónokolt. A visszatért emigránsok hozták az üzenetet, hogy Románia feltétlenül kivánja a csatlakozás kimondását. Este 6 órától kezdve az értekezleten résztvettek a Budapestről érkezett szocialisták is. Az ő megjelenésük egyszeriben megélénkitette az értekezlet vitáját. Megérkezésükig a határozati javaslat pontjainak nagy részével már végzett az értekezlet. Megállapodtak abban, hogy proklamálják a csatlakozást Romániához. Az autonómia kérdését elejtették. A budapesti szocialisták izgatottan vitatkoztak. Feltétlenül szükség van az elszakadó területek autonómiájára – hangoztatják, – amig a bojárok országa nem demokratizálódik. Ettől a felfogásuktól nem tágitanak. Végül is az értekezlet enged, a szocialisták álláspontja jut érvényre. A földbirtokreformra vonatkozó pontnál szintén a szocialisták vitatkoznak. A vezetőség javaslata a földosztás tekintetében nagyon általános. A nagybirtoknak csak fokozatos csökkentését akarják s azt, hogy „a lehetőség szerint” jusson föld a zselléreknek. A budapesti szocialisták komoly, preciz elhatározást követelnek. A vitának sehogysem akar vége szakadni. Éjjel 12 óra felé ennél a pontnál is érvényesül a szocialista csoportnak álláspontja. Megszületik a határozati javaslatnak az agrárreformra vonatkozó részletesebb és pontosabb szövege. De a szocialisták csak ugy érték el ezt az eredményt, hogy maguk is elejtették egyik követelésüket. Ez a követelés ugy szólt, hogy a nemzetgyülés kérje a romániai hadsereg visszavonulását Erdélyből. Ez lett volna a határozati javaslat 11. pontja. A szocialisták, hogy a másik két pontnál eredményt érjenek el a többséggel szemben, kénytelenek voltak ezen a ponton meghátrálni. Igy született meg a határozati javaslat, amelyet ma a nemzetgyülés vita nélkül elfogadott.

Alba-Julia ünnepe

Kora reggel, alig hogy megvirrad, gyülekezni kezd a tömeg a hatalmas téren. „Setreáska” [să trăiască!, románul: éljen!] kiáltásoktól visszhangzik a város. A Piac-tér zászlók és jelzőtáblák, erdejétől tarka. Egész éjjel népvándorlás volt Alba Julia városába: szekéren, gyalog és különvonaton ezerszámra érkeztek az ünneplő románok. Már hétkor reggel annyian voltak, hogy alig lehetett mozogni.

Az ünnepség a görögkatolikus és görögkeleti templomokban tartott istentiszteletekkel kezdődött. Valamennyi főpap résztvett az ünnepi mise celebrálásában. Közel százezren gyültek össze, akik a templomokban nem fértek el és egyenest a városba indultak. Vége-hossza nincs a menetnek. A menetelő csapatok élén jelzőtáblák alatt a faluk népe, papjaik vezetésével. Felnőttek, férfiak, nők és gyermekek teszik a tömeget.

A menet elnyulik a piac-tértől a népgyülés szinhelyéig. Mindenütt példás rend. Az utak szélén vörös-sárga-kék gárdisták állanak sorfalat. Átvonulnak a Hora-kapun. Itt emelkedik a vártorony, ahol Hora és Koska halálos itéletüket várták. A tömeg egyre hangosabb. Állandó Setreaska. Nagyromániát és Ferdinándot éltetik. Felhangzik a nóta: „Ébredjetek románok!” A Vitéz Mihály kapunál a tiszti kaszinó előtt, erősebb a kordon. Itt tartják meg a nemzetgyülést.

Samoilă Mârza egyik fényképe a gyulafehérvári román népgyűlésről. A Fehér megyei Gáldtő (Galtiu) faluban született Mârza az első világháborúban az olasz fronton szolgált fényképészként. A háború vége Triesztben érte, 1918 novemberében pedig Iuliu Maniu bécsi szervezkedésénél is jelen volt. Miután hazatért Erdélybe, december elsején Gyulafehérvárra utazott szülőfalujának küldöttségével. Ott készítette később híressé vált felvételeit a jelentős történelmi eseményről. Mivel azonban nem volt megbízólevele, a tiszti kaszinóba nem engedték be, így csak kint fényképezhetett, a borús időjárás és a tömeg miatt összesen csak néhány fényképet készítve.

A tiszti kaszinó kisterme zsufolásig tele. Pódium készül a nemzeti tanács, a komité és a külföldi vendégek számára. Valamennyi entente állam lobogója ott leng a pódium fölött. Amint egy-egy előkelőség jelenik meg, harsány Setreaska fogadja. Hosszu, percekig tartó ováció fogadja Maniu Gyulát és Pap Györgyöt, továbbá a Romániából visszaérkező Goga Ernőt, Goga Oktávián fivérét és Leopi román tábornokot, a csikszeredai román haderő parancsnokát. Eljött a bukovinai és beszarábiai nemzeti tanács küldöttsége is. Egy kapitány jelenti be az érkezőket és a bejelentés után vége-hossza sincs az éljenzésnek. Ott ülnek a pódiumon az egyházfők, a komité és a tanács tagjai.

Majdnem háromnegyedórai késéssel, háromnegyed tiz előtt nyitotta meg az ülést Pop-Csicsó István volt képviselő. Bevezető szavaiban a háboru sok szenvedéséről és hazugságairól beszélt és bejelenti, hogy a nemzetgyülés kimondja az egész román nép egyesitését Romániával. A közönség föleáll, setreaskázik, ujjong, percekig élteti Nagyromániát.

Pop-Csicsó beszéde után dr. Suciu János előterjeszti az igazoló-bizottság jelentését, amely szerint 133 választókerületből összesen 680 választott tagot küldtek ki, az összes megbizottak száma pedig 1228. Jöttek küldöttek Csanádból, és Temesből is, de feltünést keltett, hogy Torontálból egy megbizott sem érkezett, mert a szerb csapatok parancsnoka nem adott utazási engedélyt.

Bejelentik ezután a román nemzeti tanács lemondását, miután a nemzetgyülés az ügyek vezetésére egy nagyobb bizottságot fog választani. Ezután megválasztják a nemzetgyülés elnökévé Illésfalvi Pap Györgyöt, azután Goldis László beterjeszti a határozati javaslatot. Feszült figyelem, áhitatos csönd ül a teremben, amikor Goldis beszelni kezd:

– A határozati javaslat indokolását terjesztem elő, – kezdi. A románok évszázados küzdelme jogot adott ahhoz, hogy önállóságukat kimondják. Egyek akarunk lenni Romániával!

Nagy ujjongás, setreáskázás a teremben, amely meg-megujul a hosszadalmas indokolás mindegyik mondata után. Amikor az indokolással elkészült, felolvassa magát a határozati javaslatot, amely igy szól:

A határozati javaslat

„Az erdélyi, magyarországi és bánáti románok nemzetgyülése 1918 december 1-én deklarálja az összes románok egyesülését és mindazon területek egyesitését Romániával, amely területet a románok lakják, elidegenithetetlen jogát az egész Bánátnak a Maros-Tisza és Duna között fekvő területére. A nemzetgyülés e területek lakosainak ideiglenes autonómiát biztosit addig, amig az általános választójog alapján összeülő alkotmányozó gyülés másképpen határoz.

Ezzel kapcsolatban felolvassa az ujonnan egyesült nemzet politikájának elveit.

1. Teljes nemzeti szabadság az összes ottlakó nemzeteknek. Mindegyik önmagát fogja a saját nyelvén, saját közigazgatása és igazságszolgáltatása utján igazgatni. A hivatalnokokat önmaga választja meg saját kebeléből. Minden nemzet jogot nyer a törvényhozási képviseletre. Az ország kormányzásában pedig számaránya szerint vesz részt a nép.

2. Az összes hitfelekezetek egyenjoguak és autonómia illeti meg őket.

3. A közélet minden terén demokratikus kormányzat valósitandó meg. Általános, egyenlő és titkos, községenkénti választójog huszonegy évtől kezdődőleg mindenkit megillet és a nőkre is kiterjed.

4. Teljes sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadság. Minden ember gondolatait szabadon terjesztheti.

5. Radikális földbirtokrendezés. Összeirják az összes birtokokat, különösen a nagybirtokokat. Ezen összeirás alapján eltörlik a hitbizományt, csökkentik a latifundiumokat és lehetővé teszik a földmiveseknek, hogy saját gazdaságukon, saját tulajdonukat képező földön gazdálkodhassanak, olyan területen, amelyet önmaguk családtagjaikkal együtt megmunkálhatnak. Vezető alapelv, hogy a szociális életszinvonal kiegyenlitődjék, másrészt, hogy a termelést fokozzák.

6. Az ipari munkásoknak biztositják mindazokat a jogokat, amelyek a legelőrehaladottabb nyugateurópai államokban törvény szerint biztositva vannak.

A nemzetgyűlés üdvözli az osztrák járom alól az anyaországhoz csatlakozó bukovinai testvéreket és lelkes szeretettel köszönti az osztrák-magyarok által eddig leigázott és most felszabadult nemzeteket: a cseh-szlovákokat, osztrák-németeket, jugoszlávokat, lengyeleket és ruténeket. A nemzetgyülés hódolattal emlékezik meg ama hős románok emlékéről, akik e háboruban vérüket ontották a mi ideálunkért, meghaltak a román nemzet szabadságáért és egységéért. A nemzetgyülés háláját és hódolatát fejezi ki az összes szövetséges államoknak, amelyek az évtizedek óta felkészült központi hatalmak járma alól felszabaditották a leigázottakat és a civilizációt a barbárság fölé emelték.

A nemzetgyülés az erdélyi bánáti és magyarországi román nemzet ügyeinek intézésére egy nagy nemzeti tanács megalakitását határozta el, amelynek teljes joga legyen, hogy a román nemzetet bármikor és bárhol az összes nemzetek előtt képviselje.

Megszületett Nagyrománia

A határozat előterjesztése után dr. Maniu Gyula, a románság politikai vezére beszél. Hosszu beszédében vázolja a jövő demokratikus alakulás karakterét. A demokráciának kell elkövetkeznie – mondotta – azokon a területeken, ahol a románok laknak. Az eddigi elnyomás véget ért. Az uj éra a szabad fejlődési lehetőséget jelenti mindenkire nézve. Maniu beszéde után percekig tartott a taps s az éljenzés. Az öreg Koroján Gyula melegen magához öleli Maniut.

Zsumanka József a szocialisták képviseletében kimondotta, hogy a román szocialisták az egyesülés kérdése előtt ugy állnak, mint a háboru kitörésekor a francia szocialisták, akik a francia kultura védelmére siettek a német militarizmussal szemben. A román szocialisták minden eszközzel segitik az uniót Nagyromániával, mert ezzel a cselekedelükkel a román nép fejlődési lehetőségének utját biztositják. A szocialista szónokot is lelkesen megtapsolták.

Vajda Sándor javaslatot tett a nagy nemzeti tanács megalakitására. Ebbe a tanácsba a román középosztály delegáltjain kivül a szocialisták részéről 20, a katonák részéről 10 tagot választottak be; a tanács összesen 200 tagból áll.

Még két egyházfő beszélt: Radu Demeter nagyváradi és Pap János aradi püspök. De a kifáradt hallgatóság az egyházfejedelmek szavait már alig hallgatta.

A nemzetgyülést lllyésfalvi Pap György elnök rekesztette be. A tömeg percekig tartó tapsai és éljenzése közben jelentette ki, hogy a gyülés kimondotta a románlakta területek unióját Romániával és elfogadta a határozati javaslatot. A tömeg lassankint kitódul a nagyteremből. Mindenki a vár hosszu, kanyargó utvonalaira igyekszik. Autók, kocsik serege lódul a gyakorlótér felé. Zászlók lengenek, felharsan a komor induló hangja: „Ébredjetek románok!“

A népgyülés szinhelye hatalmas terület. Két emelvényen hirdetik ki a főpapok a népnek a nemzetgyülés határozatát. Meghajtják a zászlókat, a zenekarból ujra felharsan a szabadság indulója. Közel százezer ember lelkesedése felel az indulóra. Megszületett Nagyrománia.

Délután két óra van. Az idő mindjobban elkomorodik, a nép, amely sorsa felől döntött, most már fáradtan vonul vissza a hosszu, kanyargó uton a városba. Fáradtan, kora reggeltől talpon vannak. Senkinek nem jut eszébe közülük: vajjon igy képzelte-e el Wilson a népakarat megnyilvánulását, főpapi asszisztenciával?

A nemzetgyülés után

Vitéz Mihály vajda vára lassankint elnéptelenedik. A nép nagyrésze hazafelé készül. Riasztó hirekről beszélnek. Itt-ott nagy izgalommal tárgyalják, hogy tegnap éjjel a Tövisen átvonuló különvonatra, állitólag egy ezredes parancsára, rálőttek a magyar nemzetőrök. A lövöldözésnek áldozatai is voltak. A vonaton utazó Arion János, tordaaranyosi románt, a küldöttség zászlóvivőjét, az egyik golyó sziventalálta. Az eset könnyen végzetes következményekkel járhatott volna, ha a kolozsvári erdélyi katonai bizottság távirata közben meg nem érkezik. A kolozsvári katonai bizottság e táviratban részvétét fejezi ki a sajnálatos eset felett s a legszigorubb vizsgálatot helyezi kilátásba. De a riasztó hirek csak nem akarnak elülni. Beszélnek készülő merényletekről a délutáni és éjjeli különvonatok ellen. Az idegesség biztonsági rendszabályokra készteti a román gárda vezetőit. Lovasjárőrök cirkálnak a vasuti állomás körül. Az ideges izgalom teljesen alaptalan volt. Egymásután robognak ki a pályaudvarból minden irányban a különvonatok. Rend és béke kiséri utjukon hazafelé a Magyarországtól elszakadó román területek polgárait.

Jancsó Károly.

(Világ 1918. december 3. kedd, 3–4. o.)