Kutatócsoportunk tagjai is közreműködtek abban a 2021-ben elkészült dokumentumfilmben, amely Magyarország 1919-es román megszállását mutatja be. "A román megszállás" című, közel egyórás alkotást június 24-ig lehet megtekinteni a médiaklikk oldalán.

A bukaresti Monitorul Oficial (a román Hivatalos Közlöny) kiadója reprezentatív albumot jelentetett meg 2019-ben, az első világháború végén lezajlott magyar–román konfrontáció századik évfordulója alkalmából. Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba ezt a kiadványt mutatja be 103 évvel a román hadsereg 1919. augusztus 4-i bevonulása után.

Miként zajlott le az államfordulat a kassai pénzügyigazgatóság mikromiliőjében? Erről szól kollégánk, Szeghy-Gayer Veronika „Tost László, Kassa polgármestere” című munkájának hatodik fejezete, melyből most egy részletet közlünk. A kötet, amely olvasmányos stílusban dolgozza fel a csehszlovákiai magyar katolicizmus egyik emblematikus alakjának élettörténetét, 2022 elején jelenik meg a Kassai Magyarok Fórumának kiadásában, a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapjának a támogatásával.

A román történeti tudatban sajátos kép él az 1919-es magyar–román háborúról. Munkatársunk ezt vizsgálta meg a Historia Special történeti folyóirat – a századik évforduló alkalmából megjelent – tematikus lapszáma alapján.

A Századok 2020/3. számában megjelent tanulmányában a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Glant Tibor a magyar-amerikai kapcsolatok 1919-es alakulását vizsgálta meg.

A trianoni békével kapcsolatos számtalan folklorisztikus történet közül az utóbbi időben kapott lábra az, amely arról szól, hogy a Balkánról és Romániából visszavonuló német, úgynevezett Mackensen-hadsereg felajánlotta, hogy megvédi Erdélyt a betörő román csapatoktól (akár a Székely Hadosztállyal közösen), ám a Károlyi-kormány ezt az ajánlatot elutasította, Mackensent pedig letartóztatta. Ablonczy Balázs írása a kérdés hátteréről.

Kollégánk, Révész Tamás azt a kísérletet illusztrálja, ahogy a magyar hadvezetés megpróbálta megakadályozni, hogy a román csapatok a Királyhágón átkelve a történelmi Erdély után a Partiumból is kiszorítsák a magyar állam fennhatóságát.

1919. április 19-én, Nagyszombaton vonultak be Szatmárnémetibe Cleante Davidoglu román vezérezredes csapatai, lezárva ezzel a magyar államiság időszakát, s megnyitva a Romániába történő betagozódás hosszú folyamatát. Sárándi Tamás forrásközlése ezt a pillanatot ragadja meg.

A Tolnai Világlapja száz éve megjelent számai a román megszállás egy-egy momentumáról is tudósítottak - már amennyire azt a román cenzúra engedte.

„Annak ellenére, hogy a Tanácskormány a fegyverszüneti szerződést teljes mértékben magáévá tette és az antanttal tárgyalásokat folytat, a románok a fegyverszüneti szerződés ujólagos flagráns megsértésével megtámadták az erdélyi határon álló csapatainkat. A támadást április 16-án kezdték és a mai napon folytatják” – írta a Népszava 1919. április 18-án. Másnap már nagyobb terjedelemben számolt be a román támadásról, amely a korábbi hónapok kisebb összecsapásaitól eltérően valódi offenzívának bizonyult – április 19-ére a román csapatok már el is foglalták Husztot, Szatmárnémetit, Nagykárolyt és Margittát, és Nagyvárad felé törtek előre.

A magyar kormánynak 1919. március 20-án átnyújtott újabb antant-jegyzék radikális fordulathoz vezetett a magyar belpolitikában. Az általános válsággal küszködő Berinkey-kormány nem vállalta az újabb meghátrálás következményeit és lemondott, majd miután a hatalom a munkáspártok kezébe került, a Magyar Népköztársaság március 21-én Magyarországi Tanács- (vagy más kifejezéssel Szovjet-) köztársasággá alakult át. Mai Krónikánkban a Vix-jegyzék ismertetését mutatjuk be néhány cikk segítségével.

A lőcsei Honvéd-emlékművet 1919 augusztusában szokolisták (a Sokol nevű cseh hazafias tornaegyesület tagjai) törték darabokra, és távolították el a város főteréről, ahol 1876 óta állt. Többek közt a szobor fejrésze is megtekinthető a lőcsei Szepesi Múzeumban, a régi városháza épületében rendezett kiállításon, amely az 1918-1919-es helyi impériumváltást mutatja be. A „Löcse [?] 1918 – Levoča 1919” címet viselő tárlatról munkatársunk, Szeghy-Gayer Veronika készített rövid összefoglalót.

Adolf Černý naplóját akár a Trianon 100 Kutatócsoport kiadványa, a Zeidler Miklós által szerkesztett kötet csehszlovák (-lengyel) párjának is tekinthetnénk. A munka az 1919-es párizsi békekonferencia mindennapjaiba enged betekintést, kiegészítve Černý cseh és lengyel kollégáinak személyes levelezésével. A politikusok visszaemlékezéseihez és levelezéséhez képest új szögből világítja meg a fontos diplomáciai tárgyalásokat.

Megjelent a Történelmi Szemle 2017/4. száma egy sor érdekes írással, köztük kutatócsoportunk munkatársának tanulmányával Kassa 1918-1919 közötti történetéről.

1919 őszén-telén, az ország nagy részének román megszállása idején Budapest gabonaellátása alig volt biztosított. A Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztossága nagy küzdelem árán tudta csak napról napra biztosítani a Budapest kenyérellátásához szükséges gabonát. A kormánynak nem volt ereje, lehetősége, hogy rekvirálja az élelmiszert, mint a háború éveiben. A kétségbeejtő helyzetben az egyházak segítségét is igénybe kívánták venni, ahogy arról a kormány és az egyházi vezetők közötti 1919. novemberi levélváltás is tanúskodik. (A leveleket Bódy Zsombor bocsátotta a Trianon100 rendelkezésére.)