„Besszarábia sorsa” – Romániával való egyesülése – szinte azonnal nemzetközi üggyé vált. Az etnikai elv alapján ugyanis Ukrajna is igényt tartott a térség egyes részeire, sőt még Bulgária is megnyilvánult a kérdésben. A Krónika legújabb része a Budapesti Hírlap 1918. április 13. és 14-i számaiból válogatott.

A Krónika legújabb része azt mutatja be, hogyan ismertette a Budapesti Hírlap 1918. márciusi 5-i száma a breszt-litovszki béke megkötését, valamint a Romániával folyó tárgyalásokat.

A Krónika aktuális része elsősorban Románia helyzetével foglalkozik, amely Oroszországnak a háborúból való fokozatos kiválásával vált tarthatatlanná. Az 1916 végén a moldvai Iaşi-ba menekülő román kormányzatnak ugyan orosz és francia segítséggel sikerült stabilizálnia a frontot és 1917 folyamán visszavernie a német–osztrák-magyar támadásokat, ám az oroszországi fordulat következtében zsákutcába került. 1918 elején békét kellett kérnie a keleten győzedelmeskedő központi hatalmaktól, erről számolt be a Budapesti Hírlap 1918. február 20-i száma, amely vezércikkét is Romániának szentelte.

A Krónika legújabb részében azt mutatjuk be, hogyan ismertette Woodrow Wilson amerikai elnöknek az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszteréhez, Ottokar Czernin grófhoz intézett válaszát a Budapesti Hírlap 1918. február 13-i száma, mindez pedig milyen események kontextusába illeszkedett a keleti fronttól a Monarchia hátországáig.

A Budapesti Hírlap 1918. február 12-i számának fő témáit a keleti – oroszországi – hadi helyzettel kapcsolatos hírek alkották. Az orosz béketárgyalások megszakadása következtében kialakult zavaros helyzet ismertetése mellett („Az orosz háboru vége békeszerződés nélkül”) a lap több cikket is szentelt az ukrán békeszerződésnek. A 2–3. oldalon megjelent írások bemutatták a békeszerződés tartalmát, valamint az éppen körvonalazódó független Ukrajnát.