A Budapesti Hírlap 1918. április 13-án újabb hírekkel szolgált a besszarábiai fejlemények kapcsán a lapszám 6. oldalán:

Besszarábia sorsa.

Ukrajna részt akar venni a román béketárgyalásokon. Berlin, ápr. 12.

Ukrajna népminisztereinek elnöke a román királyi kormányhoz a következő jegyzéket intézte: Van szerencsém ezennel kijelenteni, hogy az ukrajnai népköztársaság népminisztereinek tanácsa szükségesnek tartja, hogy a román királyi kormánynak a következőket tudomására hozza:

Az ukrajnai kormány élénken érdekelve van Besszarábia, az ukrajnai népköztársaság határvidékének sorsában. Noha a két domináló népnek, az ukrajnainak és a moldvainak területei egymásba szövődnek, nem szenved kétséget az, hogy a besszarábiai territórium északi részében legnagyobbrészt ukrajnaiak laknak és a déli részében (a Duna és a Dnyeszter torkolata között a Fekete-tenger partján) az ukrajnaiak relativ többségben vannak és ily módon Besszarábia etnográfiai, gazdasági és politikai helyzetére való tekintettel osztatlan egészet alkot az ukrajnai népköztársaság területével. Az ukrajnai kormány, a mely a Fekete-tenger partjának jelentős részét uralja, a melynek nyugati részében oly fontos kereskedelmi centrum fekszik, mint Odessza, a mellyel az egész déli Besszarábia össze van kapcsolva, arra az álláspontra helyezkedik, hogy az egykori román-orosz határ mindennemü megváltoztatása, főleg keleti és déli részében, erősen érinti az ukrajnai népköztársaság politikai és gazdasági érdekeit. Tekintettel arra, hogy Besszarábia jelentékeny részét ez idő szerint román csapatok tartják megszállva és Besszarábia további hovatartozandóságának kérdése tanácskozások tárgyává volna tehető a bukaresti béketárgyalásokon, az ukrajnai kormány, az e kérdésről való tanácskozást és döntést csak akkor tartja lehetségesnek, ha az ukrajnai népköztársaság képviselőinek részvételével és azokkal való egyetértésben történik. W. Holubovics, a népminiszterek elnöke és külügyminiszter.

Besszarábia egyesítése Romániával.

Ukrajna tiltakozása. Berlin, ápr. 12.

A Budapesti Hirlap tudósitójának távirata.

Ukrajna tiltakozni akar Besszarábiának Romániával való egyesitése ellen. Ukrajna Besszarábia északi részét követeli, mivel ott jobbára ukránok laknak. Az ukrajnai kormány egyébiránt egy jegyzékben már közölte kivánságait a középponti hatalmakkal.

Besszarábia etnikai térképe (forrás) 

A Budapesti Hírlap április1 4-i lapszáma az 5. oldalon már részleteket is közölt Besszarábia és Románia egyesülésével kapcsolatban:

Besszarábia egyesülése Romániával.

A besszarábiai országos tanács ülése. Bécs, ápr. 13.

Besszarábia és Románia egyesülésének kihirdetéséig az események Kisinevben a következőképpen folytak le:

A besszarábiai miniszterelnöknek az ország tekintélyes politikusaival több napon ál folytatott tanácskozása után fölszólitotta a román miniszterelnököt, jelenjék meg a besszarábiai országos tanács elött és közölje azokat a feltételeket, a melyekkel az egyesülés megtörténhetik. Marghiloman miniszterelnök Haricu hadügyminiszterrel jelent meg az országos tanács elött és a következő feltételeket olvasta föl:

A demokrata moldvai köztársaság, a melyet a Prut, a Dnyeszter, a Duna, a Fekete-tenger és Ausztria régi határa vesz körül, élni akar Oroszországtól való elválása után az önrendelkező jogával és egyesül Romániával, az anyaországgal. Az egyesülés a következő alapon történik:

Az országos tanács továbbra is együtt marad, hogy a földbirtok reformját az ország szükségletei szerint végrehajtsák. Besszarábia megtartja autonómiáját, az általános egyenlő és titkos választójog alapján megválasztott tartománygyülést és önálló közigazgatást kap. A tartománygyülés hatáskörébe tartozik a belső költségvetés megállapitása, a közigazgatási szervek ellenőrzése és az autonóm hivatalnokok kinevezése a végrehajtó szerv utján, míg a nagyobb állásokra a kormány nevezi ki a hivatalnokokat. A hadsereg részére szükséges legénységet területi alapon fogják besorozni.

A meglevő törvények és helyi szervek (zemsztvok és városok) továbbra is megmaradnak s ezeket a román parlament csak akkor változtathatja meg, a mikor a besszarábiai képviselők is odatartoznak. A besszarábiai kisebbségek jogát tiszteletben kell tartani. A román kormányba Besszarábiának két képviselője belép. Ezuttal az országos tanács jelöli ki őket, utóbb pedig a román parlament besszarábiai tagjai fogják megválasztani. Besszarábia a lakosai számának megfelelő számu képviselőt küld a román parlamentbe, a kiket az általános, egyenlő és titkos választójog alapján fognak megválasztani, a mely Besszarábiában egyáltalán mindenféle választás alapja lesz. A személyes szabadságot, az irott és nyomtatott szó szabadságát, a vallás és a gyülekezés szabadságát, az alkotmány fogja biztositani. A román parlament haladéktalanul összehivja az alkotmányozó országgyülést, a melyen Besszarábia népessége számának megfelelő arányban lesz képviselve. Az alkotmányoző országgyülés feladata az lesz, hogy a két ország egyesülését és az egyesülés föltételeit megállapitsa.

A föltételek fölolvasása után Marghiloman kiséretével együtt elhagyta az országos tanács épületét. A tanács ezután megkezdte a föltételek tárgyalását. A tárgyaláson Stere Konstantin is részt vett, a kit megválasztottak besszarábiai képviselőnek. A parasztképviselők kezdetben ellenezték az egyesülést, utóbb azonban vezérük, Cigankó rábeszélésére beleegyeztek. Az országos tanács 140 tagja közül 123 volt jelen. A leszavazásnál 64-en az egyesülés mellett, 8-an ellene szavaztak, 36-an pedig nem adták le szavazatukat. Az egyesülés ellen az oroszok foglaltak állást, a szavazásban pedig a zsidók nem vettek részt. Marghilomant azután értesitették az eredményről, mire ismét megjeleni az országos tanács előtt és kihirdette a két ország egyesülését. Stere Konstantint mindenütt nagy tisztelettel fogadták Besszarábiában, mivel évtizedek óta küzdött az egyesülés mellett.

A kisinyovi Országtanács (Sfatul Țării) épülete napjainkban

De a témával még foglalkozott egy rövid hír a 8. oldalon:

Bolgár-román ellentét Besszarábia miatt.

Berlin, ápr. 13. A Budapesti Hirlap tudósitójának távirata.

Szófiából jelentik: Bulgáriában nem nagy örömmel üdvözlik azt a hirt, hogy Besszarábiát Romániával egyesiteni akarják. Azt hiszik, hogy ebből ujabb bonyodalom támadhat, mert a Besszarábián lakó mintegy 200.000 főre tehető bolgár elem nem szivesen hajtja nyakát román járomba.

Bukarestből érkezett jelentés szerint Besszarábiának Romániával ujból való egyesitése igen megerősitette Marghilomán állását, a kinek ellenségei lassanként elnémulnak. Bratianu és Take Joneszku már kijelentette, hogy a legközelebbi képviselőválasztáson föl se lépnek.