Kutatócsoportunk tagja, Révész Tamás cikkével indul sorozat a Transtelexen, amely a "Magyarország globális története 1869-2022" című tanulmánykötetből közöl részleteket.

A Laczó Ferenc és Varga Bálint által szerkesztett, a Corvina Kiadónál tavaly megjelent, 82 szerző által jegyzett könyvben Révész Tamás írása azt mutatta be, hogy Magyarország milyen módon kapcsolódott be abba a konfliktusba, amely nemcsak, hogy rendkívül gyorsan globálissá dagadt, hanem éveken át elhúzódott, és végül gyökeresen megváltoztatta a világot - többek közt a történelmi Magyarország felbomlásához és Trianonhoz is vezetve.

Az első világháború többek között egy világméretű népmozgást is eredményezett. A magyar katonák eljutottak Kínáig és Palesztináig, és Magyarországon is állomásoztak afrikai és marokkói katonák. Révész Tamás írása azokat a globális jelenségeket érzékelteti, amelyek meghatározóak az első világháborús nagykép szempontjából.

Az első világháború nem az emberiség történetének első, több kontinensre kiterjedő konfliktusa volt, de az első olyan nagyszabású összecsapás, amelyre már egy globalizált világban került sor. A háborúban az Európán kívüli területek már nemcsak a nagy birodalmak részeként, hanem önálló, aktív szereplőként vettek részt. Japán, az első modern ázsiai nagyhatalom már 1914-ben belépett az antant mellett a háborúba, és 1918-ra a legtöbb Európán kívüli független állam felsorakozott a Központi Hatalmak ellen. Közülük a legjelentősebb szerepe a világ új vezető erejévé váló Amerikai Egyesült Államoknak volt.

Az első világháborúban való részvétel különösen fontos volt az előző évtizedekben autonómmá vált brit gyarmatok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland számára, amelyek ekkor léptek ki a világpolitika színpadára. Katonáik európai hadszíntéren vívott ütközetei (Vimy Ridge, Gallipoli) kultikus jelentőségűvé váltak, hamar beépülve nemzeti mitológiájukba.

Osztrák-magyar csapatok Jeruzsálemben, 1916-ban. Forrás: Fortepan / Kieselbach Gyula

 

A teljes cikk itt olvasható.

 

Twitter megosztás Google+ megosztás