A lengyel kormány visszautasitja a versaillesi határozatot. (4. o.)

Varsó, jun. 13.

A Havas-ügynökségnek 1918. junius 3-án közzétett hivatalos jelentése szerint Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország miniszterelnökei a következő határozatot hozták legutóbbi összejövetelükön: Az egységes, egyesitett és független lengyel állam megalkotása szabad uttal a tengerhez: a tartós, igazságos béke és a jog Európában való uralmának egyik föltétele.

A lengyel kormány a határozat méltatása nélkül kijelenti, hogy keletkezésének sem időpontját, sem pedig körülményeit nem hagyhatja figyelmen kivül. Nagy fájdalommal emlékszünk meg arról a körülményről, hogy a cári kormány csak akkor határozta el némely jognak a megadását, a melyet egy évszázad óta hiába kértünk, a midőn az orosz csapatok már elhagyták a lengyel királyság területét. A szóban lévő határozatra nézve nem a tartalma jellemző, hanem az az időpont, a midőn hozták. A lengyel kormány egynek érzi magát az egész nemzettel, a midőn a független, a politikai, kulturális és gazdasági fejlődésképesség alapvető föltételeivel fölruházott államiság megalkotására törekszik és ebben a törekvésében nem engedi magát a versaillesi határozat által egyensulyából kizökkentetni. A lengyel kormány minden akadály és nehézség ellenére szakadatlanul arra törekszik, hogy a nemzetnek megszerezze alapvető szükségleteinek kielégitését, a mi a szomszédos középponti hatalmakkal való együttmüködésben lehetővé teszi ama történelmi föladatok teljesitését, a melyek Lengyelországra Európa keletén várnak. Ez a törekvés saját érdekeink józan megitélését követeli tőlünk és ránk nézve csakis ez lehet irányadó.

Az áruló csehek és jugoszlávok Szibériában

Hága, jun. 13.

50-60 ezer olasz, cseh és jugoszláv Szibériában Vladivosztokban időzik, hogy Amerikán keresztül Európába térjen vissza és a középponti hatalmak ellen harcoljon. Háromezer olasz már elért egy Pacific-kikötőt, a hol lelkesen fogadták őket. Ezek nemsokára hajóra szállanak, hogy Európába induljanak.

Bécs, jun. 13.

A Novája Sizn az oroszországi cseh-tót nemzeti tanács egyik képviselőjével folytatott beszélgetést közöl. Ez kijelentette, hogy az oroszok és a cseh-tótok közt a konfliktus cseh-tót osztagoknak Vladivosztok felé való előrenyomulása közben keletkezett s hogy a nemzeti tanács helyiségét Moszkvában az orosz kormány lefoglalta. Cseljabinszkban a cseh-tótok és a magyarok közt összeütközés támadt. Az orosz helyi hatóságok a magyarok mellet foglaltak állást s több cseh-tótot letartóztattak. A mikor ezeket erőszakkal szabadlábra helyezték, a szovjetkormány elrendelte a cseh-tót osztagok lefegyverzését. A cseheknek a szovjet-kormány elleni összeesküvésben való részvételéről egyáltalában nincs szó. A cseh tót osztagoknál ez idő szerint nincsenek orosz tisztek, csak három francia tiszt van ott katonai attasé jelleggel.

Moszkva, jun. 13. (Elkésve érkezett.)

A szovjet-csapatok Penzánál leverték a cseh-tótokat. Slatust város birtoka biztositva van. Több helyen a különböző egységek között egyenetlenségek támadlak. A lisztek kényszerülve voltak saját katonáik elől elmenekülni.

Az illusztráció az első világháborúban az antant oldalán harcoló cseh és szlovák önkéntesek számát jeleníti meg (balról jobbra: USA, Nagy-Britannia, Szerbia, Franciaország, Olaszország, Oroszország) Forrás: Hadtörténeti Intézet, Prága

A táviratok között, a 9. oldalon pedig egy apró hír számol be egy, később komoly következményekkel járó eseményről:

Az antant elismeri a cseh-tót nemzeti tanácsot.

Berlin, jun. 13.

A Vossische Zeitung-nak jelentik Rotterdamból:

Balfour a párisi cseh-tót nemzeti tanács titkárához, Beneshez, levelet intézett, melyben közli, hogy az angol kormány, hasonlóan a francia és olasz kormányhoz, kész a cseh-tót nemzeti tanács képviseletét minden államban elismerni. Az angol kormány továbbá elismeri a cseh-tót hadsereget mint szervezett egységet, mely az antant ügyéért küzd. Az angol kormány továbbá kész cseh-tót ügyekben a nemzeti tanácsot politikai jogokkal fölruházni.

Az alábbi írás pedig egy sajátos eljárást javasol a frontokon szerzett lelki sérülések kezelésére.

Levelek. (6. o.)

Az idegesek

A magyar föld ajándékozza meg a magyart minden jóval, ápolni, dédelgetni kell őt s annál inkább nekünk adja kincseit.

A szerelmeseinket fölékesitjük szép ruhával, drágakővel. Ékesitsük föl a magyar földet is. Nem elég az a pompa, mellyel a jó Isten fölruházza, emberi gondos kézzel épitsük tele müuttal és vasuttal, épülettel most a háboru alatt. Tegyük még káprázatosabbá a magyar föld pompáját. Hogy a többtermelést és a belterjes gazdálkodást megteremtsük szép Magyarországon, ahhoz sok-sok müut, vasut és gazdasági, ipari épület kell, nélkülök gazdálkodásunk csak vajudás marad.

Elérkezett a tizenkettedik óra. Tovább nem várhatunk. A háboru nem akadályozhat meg bennünket a többtermelés, belterjes gazdálkodás megalapozásában. Épitsünk, épitsünk. Hogyan? Hisz minden magyar a frontokon harcol hazájáért, királyáért. Hol van az ember? a munkaerő? Itt van köztünk a „hinterlandon”.

Itt vannak az idegesek, a kiknek idegzete a harcot nem birja ki. Acélozzuk meg idegzetüket, gyógyitsuk meg őket.

Egy külföldi szanatórium előkelő, uri és gazdag asszonyok idegzetét nagy pénzért ugy gyógyitja, hogy cselédi munkát végeztet velük. Surolnak, söpörnek, mosnak, főznek, kapálnak, gyomlálnak az uri hölgyek s pár hónapi kura után a sulyos testi munka bámulatos eredménnyel jár.

A sok-sok bankó a szanatórium tulajdonosa zsebébe vándorol, de az uri hölgyek egészségesen jönnek haza családjukhoz. Mindezt a sulyos testi munka idézi elő. Minden nap holtfáradtan fekszenek le, jóizüen alusszák át az éjszakát s napfelkeltekor kipihenten, üdén ébrednek föl. Eltünik az idegesség. Annyi a dolguk, hogy nem érnek rá vele bibelődni.

Miért nem gyógyitja a Monarkia az ideges férfiakat ingyen.

Miért ad kezükbe a front mögött fegyvert. Hisz kés nem való gyermeknek. Azzal másokat és önmagát is katasztrófába juttathatja.

Ossza be az idegeseket népre, vallásra, foglalkozásra tekintet nélkül munkás-osztagokba, állitson ezeknek élükre kemény beszédü jó magyar munkavezetőt. Épittessen velük müutat, vasutat, gazdasági és ipari épületet a mi Magyarországunkon. Végeztessen velük sulyos testi munkát.

Had hordják a földet, maltert. Had ássanak, kapáljanak. Had végezzék a legnehezebb testi munkát. Majd meglátják, hogy egy félév alatt kigyógyulnak. Izmuk megacélosodik, rogyadozó inuk, lépésük ruganyossá válik. Sápadt arcuk egészséges piros szint kap. Elmúlik idegességük.

A Monarkia ezzel kettőt ér el. Meggyógyitja az idegeseket ingyen s kemény harcosokat csinál belőlük. Lerakja a sulyos véráldozatot hozó Magyarországon a többtermelés és a belterjes gazdálkodás alapját.

Lipcsey Péter.