A két utóbbi eseményt „Londonban, Párizsban és Washingtonban egyaránt úgy értelmezték, hogy a Monarchia immár végérvényesen Németország járszalagjára került, és semmiképpen sem lesz képes betölteni a jövőben azt a kiegyensúlyozó szerepet, amelyre sokan még 1916–1917-ben is alkalmasnak vélték. 1918 tavaszától az antanthatalmak politikusai ezért többé már nem arról vitatkoztak, hogy megmarad-e a Monarchia vagy sem, hanem arról, hogy hol húzódjanak a birodalom helyén létrejövő új államok határai.” (Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Osiris, 2005. 62.)
A Krónika mai része a Budapesti Hírlap 1918. május 12-i számának tolmácsolásában mutatja be a két uralkodó találkozását.
(6. o.)
Károly király és Vilmos császár találkozása.
Bécs, máj. 11.
Károly király május 10-én este a német nagyfőhadiszállásra utazott és ott találkozni fog Vilmos császárral. Ő felségét ezen az utazásán a többi között Hunyady József gróf első főudvarmester, Burián gróf külügyminiszter és Arz báró vezérezredes, a vezérkar főnöke kiséri.
Berlin, máj. 11.
Hohenlohe herceg osztrák és magyar nagykövet a nagyfőhadiszállásra utazott, hogy jelen legyen Károly királynak Vilmos császárral való találkozásán. Hertling gróf birodalmi kancellár és Kühlmann dr. államtitkár szintén jelen lesznek és ez alkalommal Burián gróffal is fognak találkozni.
Berlin, máj. 11.
A Budapesti Hírlap tudósitójának távirata.
Politikai körökben örömmel és elégtétellel üdvözlik Károly királynak a német főhadiszállásra való utazását. Ez már külsőképpen is azt dokumentálja, hogy a szövetséges hatalmak a régi barátság s az összetartozás régi érzésével vitatják meg és állapitják meg katonai és politikai céljaikat. Különösen most, a mikor a keleten általános béke jött létre, van rendkivüli nagy fontossága annak, hogy a két uralkodó és első tanácsadói fontos beszélgetésre jönnek össze. Keleten még nagyon jelentős problémák maradtak meg nyilt kérdésnek, a melyeket most már gyorsitott ütemben fognak megoldani. De a két uralkodónak ez a találkozása nagyfontosságu az antantra nézve is a mostani pillanatban, a mikor a francia kamara minden továbbiak nélkül megállapitani kénytelen, hogy az egész Clemenceau–Czernin affér semminemü alapot sem nyujt politikai megtárgyalásra. Az antant azokra az erőfeszitéseire, a melyekkel el akar bennünket választani egymástól, a delegációk ülései alatt fogja megkapni a következő feleletet.
Bécs, máj. 11.
A Budapesti Hírlap távirata.
A Lokalanzeiger azt irja, hogy Károly királynak a német nagy főhadiszálláson való tartózkodása alatt valószinüen elsősorban a lengyel kérdésről fognak tanácskozni.
A lapszám hetedik oldala részletesen bemutatja a Romániával a békeszerződés alapján megkötött „jogpolitikai pótszerződést” is, amit a kilencedik oldalon egy rövid hírt egészít ki, hogy
Anglia nem ismeri el a bukaresti békét.
Berlin, máj. 11.
A Budapesti Hírlap tudósitójának távirata.
Hágából jelentik: Londonból érkező hirek szerint a kormány a legközelebbi napokban nyilatkozatot fog közzétenni, a melyben Anglia a bukaresti békét nem fogja elismerni.
Illusztráció: Podhorce, Galícia (ma Pidhirci, Ukrajna), 1917. Középen II. Vilmos német császár, bal szélen IV. Károly magyar király.
Forrás: Fortepan
