A Trianon 100 kutatócsoportnak is köszönhetően ma már egyre többet tudni az első világháború befejezésének és a történelmi Magyarország szétesésének heteiben a Kárpát-medence különböző régióiban kikiáltott, és csupán néhány napig működő ún. kérészállamokról. Voltak azonban olyan államalapítási tervek is, amelyek csupán az elképzelés szintjéig jutottak el.

A Csehszlovákiához került Felvidék magyar lakosságú részein is megjelent egy-két olyan államalapítási ötlet, amelyeket leginkább az elkeseredés és kétségbeesés szült, s megvalósításukra szinte semmi esély sem volt. Az egyik a Palóc Magyar Köztársaság ötlete volt, amely dokumentálhatóan 1919 január elején merült fel Léván. A palóc állam a teljes magyar Felvidéket magában foglalta volna, a Csallóköztől a Bodrogközig, és mindaddig szorosan együttműködött volna a másik Magyarországgal (vagyis az akkori Károlyi-féle Magyar Népköztársasággal), amíg csak lehetőség nem nyílt volna arra, hogy összeolvadjon vele. Az elképzelés még februárban is felbukkant egy rövid újsághírben, több információnk azonban nincs róla. (Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy 1918 decemberében Balassagyarmaton is felvetődött egy Palóc Köztársaság megalapításának az ötlete, ami azonban feltételezhetően nem volt közvetlen kapcsolatban a későbbi lévai kezdeményezéssel.)

A Városi Nagyszálloda kávéháza Léván 1916-ban. Forrás: Manda.hu

A korabeli sajtó szerint, két hónappal később, 1919 márciusában Gútán a Csallóközi Magyar Köztársaság kikiáltásáról egyeztetett 11 település küldötte. A csallóközi köztársaság a magyarországi törvények szerint működött volna, és szabadon csatlakozhattak volna hozzá a megszállt Felvidék magyar települései. Arról azonban, hogy a Gútán megrendezett megbeszélésnek volt-e folytatása, egyelőre nem rendelkezünk semmilyen információval.