Január 23-án mutatták be az MTA-n munkatársunk, Romiscs Gergely új könyvét. Témája - a magyar külpolitikai gondolkodás az első világháború végén - több szempontból ma is aktuális. A Válasz Online podcastjában a szerző az összeomlás történelmi tapasztalatáról beszélget Borbás Barnával.

Kijött a nyomdából Romsics Gergely könyve a magyar külpolitikai gondolkodás 1917 és 1920 közötti történetéről.

Kutatócsoportunk tagja, Révész Tamás cikkével indul sorozat a Transtelexen, amely a "Magyarország globális története 1869-2022" című tanulmánykötetből közöl részleteket.

Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs újra a Digitális Legendárium Griffsider című podcast-sorozatának vendége volt.

Még a nyáron jelent meg kutatócsoportunk tagja, Juhász Balázs írása a Forum Historiae nevű szlovák online történeti folyóiratban.

Megtelt a Bartók Béla úti Kelet Kávézó és Galéria, amikor december 16-án bemutatták a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kötetét, Révész Tamás „Nem akartak katonát látni?” című könyvét.

1919 májusában osztrák-magyar hadifoglyok kis csoportja egy búcsúlevelet fogalmazott meg, mielőtt otthagyták az olaszországi munkaszázadot. Levelükben azzal indokolták a döntésüket, hogy a bolsevizmus terjedése és a román támadás miatt nem ülhettek tétlenül, Magyarország megmentése érdekében el kellett szökniük. Juhász Balázs írása.

Az NKE EJK Közép-Európa Kutatóintézet, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézetének konferenciája

Az Osztrák-Magyar Monarchia föderalizálásának tervét bemutató blogbejegyzésünkben már említettük, hogy a problémakörért felelős amerikai szakértő, Charles Seymour minden logikus megoldást megpróbált körbejárni. A wilsoni 14 pont után a – nagypolitika által determinált – szakmai kiindulási pont a Monarchia területi egységének megtartása mellett az államrend demokratizálása volt. A trialista tervek tulajdonképpen alternatív konföderációs tervek voltak, de két fontos kérdésben eltértek a korábban bemutatott verziótól. Nem hat, hanem csak három tagállamra osztották volna fel a Monarchiát, és három szereplőre kiterjesztve tartották volna fenn a „dualista” államrendet (pl. a delegációkat, a közös ügyek minisztériumait). Glant Tibor ezúttal a délszláv (jugoszláv) trialista elképzelést mutatja be.

Interjú Ablonczy Balázzsal a 24.hu-n, 2018. október 28.

A forradalmak, rendszer- és impériumváltások egyik jellegzetes kísérőjelensége a szimbolikus térfoglalás. Ide tartozik a közterek és intézmények átnevezése is, ami révén az új elit látható és a mindennapokban is érzékelhető módon tudatja – és tudatosítja – a dolgok új rendjét.

A Budapesti Hírlap október 18-i lapszáma az Osztrák-Magyar Monarchia megreformálására – és megmentésére – tett utolsó kísérletekről, valamint a birodalom egyre zűrzavarosabb helyzetéről számolt be.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja a Történettudományi Intézet szervezésében egynapos tudományos tanácskozással emlékezik meg a birodalmi összeomlás és a nemzeti államépítések átmeneti korszakáról.

„Itt egyébként általános a fölfogás, hogy a szövetség uj megkötése történelmi jelentőségü tény s bizonyos tekintetben a háboru fordulását jelenti. Az antant ugyanis most egy egyöntetüen megszervezett politikai és katonai hatalmi egységgel áll szemközt, a melyet sem fegyverrel, sem intrikával legyőzni nem lehet.” A Budapesti Hírlap 1918. május 15-i cikkei a spai egyezménnyel és más nemzetközi ügyekkel kapcsolatban szolgálnak újabb hírekkel.

„A most megujitott szerződés tehát egy szerencsés messzehordó ágyu, a mely száz mérföldről belelőtt ezekbe a kisded játékaiba az antantos diplomatáknak és minden országban szaladgáló eszközeiknek.” A Budapesti Hírlap 1918. május 14. száma már a címlapon számolt be a spai egyezményről. Krónikánk erről közöl néhány írást.

1918 tavaszán több olyan eseményre is sor került, amelyek jelentősen befolyásolták a nyugati nagyhatalmak viszonyulását az Osztrák-Magyar Monarchiához. Romsics Ignác három meghatározó mozzanatot emel ki: a breszt-litovszki békekötést 1918 márciusában, a Monarchia béketapogatózásainak botrányos kudarcát 1918 áprilisában („Clemenceau–Czernin affér”) és a Monarchia és Németország között májusban megkötött spai egyezményt.

A Budapesti Hírlap 1918. május 8-i lapszáma fontos eseményről adott hírt. Bár az első oldalakat a belpolitikai fejlemények – Wekerle Sándor harmadik kormányának átalakítása – töltötték meg, a 4–5. oldalon a lap részletesen beszámolt a bukaresti békéről. A központi hatalmak és Románia között május 7-én megkötött békeszerződés gyakorlatilag lezárta a keleti fronton vívott háborút.

A Krónika legújabb része azt mutatja be, hogyan ismertette a Budapesti Hírlap 1918. márciusi 5-i száma a breszt-litovszki béke megkötését, valamint a Romániával folyó tárgyalásokat.