A Hungarian POWs in Italy and Their Future Prospects After WWI című írás a Michal Kšiňan és Michal Ďurčo által összeállított 2021/1. számban látott napvilágot, amelynek témája Olaszország és a Habsburgok utáni Közép-Európa. Az angol nyelvű lapszám nyolc cikkét egy sokszínű nemzetközi szerzőgárda jegyzi.

Az Agnano Terme-i luxusszálloda, ahol Schamschula Rezső altábornagyot, a hadifoglyokból álló intervenciós erők kiszemelt parancsnokát őrizték. Forrás: wikipedia

Juhász Balázs írása a magyar hadifoglyok lehetséges hazatérési lehetőségeit mutatja be a padovai fegyverszünetet követően. A szerző kutatásai szerint számos magyar katona számára 1918. november 3-4-ike az olasz fronton nem a fegyverszünetet és a hazatérést, hanem egy elhúzódó tartózkodást jelentett valamelyik olaszországi hadifogolytáborban. A fogságba esés ténye ismert, a hazatérési kísérletek már kevésbé. A téma különösen érdekes, hiszen számos magyar katonának már nem a történelmi Magyarországra kellett hazatérnie – 1918-1919-től szülőföldjük már a Monarchia valamelyik utódállamához tartozott. Az etnikai problematika összefüggött a politikai és az ideológiai bonyodalmakkal, amelyek meghatározták, hogy ki, mikor és milyen célból térhetett haza. Például a Bécsben, Aradon, majd Szegeden ténykedő magyar ellenforradalmi csoportok kérelmezték a magyar hadifoglyok szabadon bocsátást, hogy rájuk támaszkodva küzdhessenek a Tanácsköztársaság ellen. Ráadásul az olasz hátországról sem szabad megfeledkezni, hiszen ezek a hadifoglyok általában fontos munkaerőt is jelentettek. Mivel pedig a hadifoglyok ügyével a párizsi békekonferencia is foglalkozott, a témát nem csupán olasz vagy magyar szemszögből lehet vizsgálni.