1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását korábban nem látott erőszakhullám kísérte. November elején-közepén az akkori Hadügyminisztériumot elárasztották a különböző törvényhatóságoktól, vidéki polgármesterektől, csendőrőrsökről és katonai állomásparancsnokságokról érkező jelentések, amelyek fosztogatásokról, lázongásokról és esetenként gyilkosságokról számoltak be. Ezeknek az atrocitásoknak nem csak a helyi parasztság, hanem sok esetben a felbomló alakulataikat egyszerűen otthagyó visszatérő katonák voltak a főszereplői és a helyi vasutasok, jegyzők és csendőrök az áldozatai. A jelentésekből a történelmi Magyarország utolsó heteinek válsága és a viharos változások drámai képe bontakozik ki. A Krónika most induló sorozatában jobbára ezek közül a Hadtörténelmi Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban őrzött jelentések közül válogatott a Trianon 100 munkatársa, Révész Tamás.

Az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciája.

Az MTA-Lendület Trianon 100 kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszéke, abból a célból, hogy összegezze az eddig felhalmozott tudást a kérdésben, egyúttal új szempontokat fogalmazzon meg és utakat nyisson a kutatásban, Budapestre, 2018. november 9-10-én kétnapos konferenciát hirdet menekülés, háború utáni népességmozgás -mozgatás, menekültek integrációja témakörében.

Szűts István Gergely cikke a Pro Minoritate legújabb számában.

A Krónika következő része azt mutatja be, hogy Az Est – Miklós Andor független, népszerű bulvárlapja – cikke hogyan mutatta be Wilson „14 pontját”.

Most induló sorozatunkban, a Krónikában főképp az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának és az új berendezkedés kialakulásának fontos eseményeire koncentrálunk. A korabeli magyarországi sajtó beszámolóiból csemegézve próbáljuk meg közelebb hozni a fordulatokban gazdag 1918–1920 közötti időszakot.

Ma száz éve, hogy Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök a Kongresszus két házának összevont ülésén elmondott beszédében összefoglalta az Egyesült Államok akkori hadicéljait. Ezt nevezzük „14 pont”-nak.

Kutatócsoportunk tagja, Nagy Szabolcs új tanulmánya – „Az 1916-os erdélyi betörés egyes hatásai a háromszéki nemzetiségi együttélésre” – a Belvedere Meridionale folyóirat 2017/3. számában az első világháborús Erdély interetnikus viszonyaiba nyújt bepillantást.

A bécsi Collegium Hungaricum épületétől alig néhány utcányira nagyrészt még ma is állnak azok az épületek, amelyekbe 1914 szeptemberétől a Galíciából és Bukovinából érkező menekültek beköltöztek. Szűts István Gergely írása az első világháborús bécsi menekülthelyzetről.

Ha azt halljuk, hogy „vagonlakó”, akkor általában azok a képek ugranak be, amelyek a történelmi Magyarország felbomlása miatt elmenekült, és kényszerűségből jó ideig budapesti pályaudvarokon, átalakított vagonokban élő családokat ábrázolják. Voltak azonban más „vagonlakók” is, munkatársunk, Szeghy-Gayer Veronika egy róluk szóló kiállítást tekintett meg Kassán.

Into the Unknown. Visions and Utopias in the Danube-Carpathian Region in 1917 and Beyond (nemzetközi interdiszciplináris konferencia, Ljubljana, 2017. május 10–12.). A német Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der LMU München és a Ljubljanai Egyetem szervezésében megtartott kétnapos, kirándulással egybekötött konferencia az első világháború századik évfordulójával kapcsolatos rendezvények közé sorolható.

Kik, milyen körülmények között és hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Milyen stratégiával és taktikákkal igyekezett minél kedvezőbb békefeltételeket kicsikarni Magyarországnak a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség?

Ez a rövid, de sokszereplős történet tömören összefoglalja, hogy az első világháború emlékezete mennyire megosztotta az egyes nemzetiségi csoportokat, s adott esetben micsoda konfliktusokat gerjesztett a kis közösségeken belül. De talán még többet mond el zsidók és nem zsidók, zsidók és magyarok viszonyáról.

Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.

Majd egy évszázad elteltével is vannak olyan vetületei a trianoni békeszerződésnek, amelyek még feltáratlanok. Az Inforádión Ablonczy Balázs beszélt a Trianon 100 Kutatócsoportról.