Az első világháború utáni menekültek története a magyar történettudományban meglehetősen elhanyagolt terület: Istvan I. Mocsy 1983-as monográfiáján kívül (The Effects of World War I: The Uprooted: Hungarian Refugees and Their Impact on Hungary's Domestic Politics, 1918-21) nem született átfogó feldolgozás a témában. Azonban ez utóbbi sem használt levéltári forrásokat a feltárásai során. A témáról szóló, azóta megjelent résztanulmányok is nagyrészt ennek adataira, illetve az Országos Menekültügyi Hivatal nyomtatásban kiadott jelentéseire támaszkodnak. Ideje ennek megállapításain, s megközelítésmódján túllépni, és a népességmozgásokhoz kapcsolódó folyamatokat, az államigazgatások kezelési mechanizmusait, a közép-európai állampolgársági politikákat, az emlékezeteket, a reintegráció kérdéseit épp úgy mélyebben megvizsgálni, mint a menekülés személyes tapasztalatait, a női szempontot, a lehetséges egyéni motivációkat, a megindulásról szóló döntés és a vándorlási célpont kiválasztásának mechanizmusait elemezni.
Az első világháború kapcsán megélénkülő kutatások világosan bemutatták, hogy a Trianon körüli menekültügy nem önmagában álló, egyedi esemény: magyarországi előképe az 1916-os erdélyi betörést követő menekülés, de párhuzamba állítható a galíciai menekültek háború alatti ügyével is (akiknek persze egészen más percepciója volt Budapesten és Bécsben). A menekültkérdés kezelési mechanizmusai részben a formálódó nemzetközi jog mentén gondolhatóak el (gondoljunk csak az örmény vagy a Balkán-háborús menekültek Monarchia-beli megjelenésére), és párhuzamba állíthatók más korabeli népességmozgásokkal is (pl. török–görög). Témafelvetéseinkben és a konferencia tematikájában különösen az alábbi megközelítéseket részesítjük előnyben:
- Állampolgársági politikák az utódállamokban, Közép-Európában és Magyarországon,
- a menekültkérdés nemzetközi tematizációi és a Népszövetség kezdeményezései,
- nemzetközi és felekezeti segélyszervezetek működése, a Nansen-bizottság tevékenysége,
- népességcsere, telepítés, elűzés az első világháború alatt és után, különös tekintettel a görög-török lakosságcserére, illetve a térségbeli megoldásokra (lengyel–német, cseh–osztrák/német, délszláv–olasz/német stb. relációkban),
- a magyar állam és az állami szervezetek menekültpolitikái; intézmények, gyűjtemények és tőkeelvándorlás.
- a repatriálás élménye naplók és emlékiratok alapján, különös tekintettel a nők és a gyermekek tapasztalataira,
- a lakosságmozgás más formái és kapcsolódási pontjai: a belga és holland gyereküdültetési akciók, más nemzetiségű menekültek Magyarországon, telepítési tervek, a hadifoglyok hazatérése,
- a menekültek integrációja Magyarországon: rituális terek, szerveződések, identitások, egyéni karrierutak,
- emlékezés a menekülésre, a menekülés emlékezete: szépirodalomban, a ponyvában, a képzőművészetben/fényképeken és a köztereken,
- vagon, telep, tömegszállás: lakhatás és térhasználat,
- a menekültek vizsgálata földrajzi és szociológiai metszetekben (eloszlás, letelepülés, ezek hatása például a választási dinamikákra vagy a felekezeti viszonyokra).
A konferenciára legfeljebb 2500 leütésnyi, címmel és előadóval ellátott összefoglalóval, illetve egy két oldalt meg nem haladó szakmai életrajzzal lehet jelentkezni 2018. március 15-ig a lendulet.trianon.100@gmail.com címen. A beérkezett javaslatok közül egy négytagú bizottság választja ki a meghívottakat, és a résztvevőknek 2018. május 15-ig visszaigazolja a jelentkezést. A bizottság tagjai: Réthelyi Orsolya, Bódy Zsombor, Szűts István Gergely, Ablonczy Balázs. A konferenciára Budapesten, az MTA Humántudományi Kutatóközpontjában kerül majd sor. A résztvevők étkezéséről a szervezők gondoskodnak, a szállás és az útiköltség fedezésére illetve visszatérítésére bizonyos korlátok között van mód: az ezirányú igényeket a jelentkezési lapon kérjük feltüntetni. Az elbírálásnál előnyt élveznek a doktoranduszok, illetve a határon túlról érkező résztvevők.
A konferencia előadásait az MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport 2019 folyamán megjelenteti.
A képek forrása a "Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négy évi működéséről" c. kötet (Bp. 1924)
